Egyre több a bűncselekmény gyanúja Magyar Péter körül, ezért bújik a brüsszeli mentelmi jog mögé

Magyar Péter az ominózus éjszakán

Nem jelent meg a munkahelyén Magyar Péter szeptemberben sem Brüsszelben, sem Strasbourgban, mégis sokmilliós fizetést vehet fel. A Diákhitel-korrupciós botrányban pedig egy újabb fejezet kezdődött: amikor vezérigazgató volt, tízmilliós megbízásokat adott annak a cégnek, amelyik az öccsét fizette. Erről is kérdeztük ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatóját.

Korábbi ígéretei ellenére nem járt kint a munkahelyén szeptemberben Magyar Péter. A nyilvános jegyzőkönyvek szerint Magyar sem Brüsszelben, sem Strasbourgban nem jelent meg. Ennek ellenére több mint ötmillió forintos fizetést kap. Lehet következménye annak, ha Magyar nem jár be dolgozni? Megteheti ezt?

Kezdjük az elején. Magyar Péter minimum visszaél a laza és szellős uniós normákkal e téren. Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 156. cikke szerint a képviselők részére az üléseken aláírás céljából jelenléti ívet kell kitenni. A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe „jelenlévő”-ként kell rögzíteni. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévő”-ként kell rögzíteni. E szabály jelzi, hogy

 a képviselőknek hivatalosan igazolniuk kell a távollétüket.

Magyar Péter egy ukrán alvilági szórakozóhelyen.
Fotó: Ripost 

Ez a gyakorlatban mit takar?

Az EP-képviselők számára nincs konkrétan meghatározva, hogy hány alkalommal és mennyi ideig hiányozhatnak, illetve nincsenek lefektetve jogkövetkezmények, ráadásul csak ők vannak ilyen kiváltságos helyzetben. Mást állapít meg az uniós személyzeti szabályzat 60. cikke, mely szerint betegség vagy baleset kivételével a tisztviselő közvetlen felettesének előzetes engedélye nélkül nem maradhat távol. Bármely, adott esetben alkalmazandó fegyelmi intézkedés sérelme nélkül, minden szabályosan megállapított, jogosulatlan távolmaradást le kell vonni az érintett tisztviselő éves szabadságából. Ha a tisztviselő felhasználta az éves szabadságát, elveszti jogosultságát a díjazásának azonos időtartamra eső részére. Ha a tisztviselő a szabadságát az alkalmazási helyétől eltérő helyen kívánja tölteni, a kinevezésre jogosult hatóság előzetes engedélyét kell kérnie.

Magyar Péter esetében miről lehet szó?

Morálisan elfogadhatatlan, ha egy EP-képviselő nem vesz részt a parlamenti munkában, mert ez ellentétes a közvetett demokrácia alapelveivel. A képviseleti demokrácia alapját a parlamentek jelentik, ahol a képviselőket a választópolgárok juttatják mandátumhoz. A nemzeti parlamentek analógiáján elindulva, az EP is egy népképviseleti szerv, ahol a politikusoknak Európa és a saját nemzetállamuk érdekét kell képviselniük, és a nekik bizalmat szavazók akaratának érvényesítésére kell törekedniük, hiszen, minden hatalom forrása a nép, a közhatalom – és annak gyakorlója – pedig csak akkor lehet legitim, ha rendelkezik megfelelő demokratikus felhatalmazással, népi legitimációval. 

Ez a felhatalmazás kötelezettséggel is jár: a képviselők a szavazóik jóvoltából ülnek az EP padsoraiban, ennek megfelelően a döntéseikkel is nemzettársaik akaratát kell szem előtt tartaniuk.

Magyar Péter
Fotó: Ripost

Erre világít rá Magyarország Alaptörvénye (Alaptv.) is, amikor kimondja, hogy a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Hasonló deklarációkat fogalmaz meg az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikk (1)-(2) bekezdése is, mely szerint az EU működése a képviseleti demokrácián alapul, és az EU szintjén a polgárok közvetlen képviselete az EP-ben valósul meg. 

Amennyiben egy EP-képviselő nem jár be a munkahelyére, úgy az csak a kisebbik probléma, hogy munkavégzés nélkül kap havonta több millió forintnak megfelelő összeget az európai állampolgárok adójából, a nagyobb baj az, hogy nem tudja betölteni a képviselőség azon fő funkcióját, hogy az európai, és főként a magyar emberek érdekét képviselje és érvényesítse az EU-ban.

Továbbra sem mond le mentelmi jogáról a botránypolitikus. Meddig folytathatja ezt a magatartást?

A balliberális oldal vezető politikusainak körében már egyáltalán nem példa nélküli ez az eset, mivel az elmúlt években több ilyen botrányos ügy akadt a magyar kormány szuverenista politikáját támadó, háború- és migrációpárti politikusok személye kapcsán. Az idei idei nyár végén a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság indítványozta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa és európai parlamenti képviselője mentelmi jogának felfüggesztését az EP-ben egy rágalmazás vétsége kapcsán tett feljelentésügyében.

EP-képviselőként Magyar Pétert kettős mentelmi jog illeti meg. Először is Magyarországon olyan mentelmi jog illeti meg, mint amilyet a nemzeti parlamentek képviselői is élveznek, másodszor a többi tagállam területén is védelmet élvez, ahogyan azt az EU kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 9. cikkében rögzítik. Magyar Péter 2024. júniusi, nagy visszhangot kiváltó ügye miatt lopás miatt indult nyomozás, melynek eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az EP elnökénél Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére.

A büntető lejárásról szóló 2017. évi XC. törvény 719-720. § alapján nyomozni lehet, csak gyanúsítottként nem hallgatható ki a mentességet élvező személy. A Központi Nyomozó Főügyészség – elegendő bizonyíték birtokában – Roberta Metsolánál, az EP elnökénél kezdeményezheti Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését.

A brüsszeli gyakorlat az, hogy a globalista fősodorral egyetértőket korántsem mindig adják ki a hatóságoknak, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás pedig rendkívül hosszas, és végső soron nem jogi, hanem politikai alapon, egy politikai testület (az EP) hozza meg a döntést a felfüggesztés tárgyában. A jogi szakbizottság ugyan ajánlást tesz az EP-nek, de a „szakvéleményük” semmilyen kötőerővel nem bír, az jogi értelemben irreleváns az EP számára. Amennyiben bármilyen "tisztességtelen alkut" kötött Manfred Weberékkel, az Európai Néppárt (EPP) 188 képviselője szinte biztos, hogy a mentelmi jog felfüggesztése ellen fog szavazni.

Magyar Péter az utóbbi hetekben erős kritikával illette az állami tömegközlekedés egyes cégeit, irányítóit. Közben ő maga az elmúlt években a Volánbusz Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságában is helyet foglalt, viszont az érdemi munkában szinte alig vett részt, többször meg sem jelent az üléseken. Magyar Péter mindezért csaknem 13 millió forintot kapott másfél év alatt. Miért fontos számára a magas fizetés, miközben nem dolgozik meg érte?

Magyar Péter az utóbbi években – vélhetőleg jelenleg is – a luxus világában élt és mozgott. A politikust többször látták exkluzív szórakozóhelyeken, ahol méregdrága italokat fogyasztott. 

Magyar Péter a Sziget Fesztiválon is a VIP-szekcióban szórakozott, előre lefoglalt asztalnál, pezsgőt fogyasztva. Ehhez magas fizetésre van szükség, hiszen fényűzőnek tűnő életmódjának fenntartása vagyonokat emészthet fel.

Egyes „szerencsevadász” szereplők megjelenése esetén még a konzervatív kormányzás idején is fennállhat a veszélye, hogy álláshalmozó, mindent az anyagiassági szempontoknak alárendelő – akár középszerű, harmadvonalbeli – háttéremberek állami cégek vezetésében ilyen hagyományt akarnak teremteni, és a baráti, rokoni környezetük egyes tagjait helyzetbe hozni. Általánosságban elmondható, hogy a korrupciós tényállások kapcsán az egyes fogalmak pontos tisztázása, például a nepotizmusból származó előny jogtalanságának világos értelmezése, így az egyes korrupciós szférák vonatkozásában a büntetőjog által védeni kívánt társadalmi érdek, azaz jogi tárgy precízebb, következetes meghatározása válhat szükségessé a jogalkalmazói gyakorlatban.

Kiderült a KEHI jelentéséből, hogy túlárazott szerződéseket kötött, milliókat fizetett haverjainak Magyar Péter, amikor a Diákhitel Központnál volt igazgató. Az is kiderült, hogy annak a cégnek is milliókat juttatott, amelyik a saját öccsét alkalmazta. Ezért felelhet-e a törvény előtt, megvalósulhatott valamilyen bűncselekmény? 

Azt, hogy a fent leírtakért Magyar Péter büntetőjogi felelőssége megállapítható-e, büntetőeljárás során kell bizonyítani, és bíróság mondhatja ki jogerős ítéletében az EP-képviselő bűnösségét. 

Azonban ahhoz, hogy a Diákhitel Központ Zrt. (DHK) egykori vezérigazgatóját vád alá helyezhessék, fel kell függeszteni a mentelmi jogát, ami egyrészt rendkívül hosszas procedúra, másrészt a brüsszeli gyakorlat alapján egyáltalán nem biztos, hogy a felfüggesztésre sor kerül az EP-ben. 

A fiktív szerződések és a túlárazott megbízások több bűncselekmény elkövetésére utalhatnak, a Btk. 376. § szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A büntetés függ a vagyoni hátrány mértékétől, így vétség miatti két évig terjedő szabadságvesztéstől egészen bűntett miatti öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésig szabhat ki büntetést a bíróság.

Amennyiben Magyar Péter a DHK vezérigazgatójaként túlárazott szerződéseket kötött, vagy fiktív szerződések alapján teljesített kifizetést vállalkozók irányába, azzal kimeríthette e bűncselekmény törvényi tényállását. Az adóhatóság meghatározott esetekben tekint egy kiállított, illetve befogadott számlát fiktívnek, ezek közül az első és leggyakoribb eset, amikor a számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg.

Ha továbbra is így viselkedik, az a támogatottságára hogyan hathat? Csökkenhet a támogatóinak száma?

A közvélemény érezhető hangulatváltozása, és immár az objektív tények is azt mutatják, hogy pártja és személyesen Magyar Péter számára politikailag nem kedvezően alakult a nyár második fele és még inkább a szeptember hónap; az ellenzéki Idea Intézet augusztus közepén publikált kutatása már azt regisztrálta, hogy a párt támogatottsága első alkalommal nem nőtt tovább, de ugyanez az intézet már az EP-választás utáni első hetekben is mérsékelt növekedést mért Magyaréknál, és ez az emelkedés rekedt meg már a nyár folyamán.

Azt, hogy Magyar Péter nyár végi kórházjárós akciózása, majd a szeptemberi árvízi helyzet idején tanúsított hangulatkeltő influenszerkedése nem igazán szimpatikus a közvélemény többségének, már egyértelműen mutatta a Nézőpont Intézet szeptember második felében készült közvélemény-kutatása, amely szerint az árvízi védekezés idején a kormánypártok és egyes ellenzéki parlamenti pártok támogatottsága erősödött, míg Magyar Péter pártja százalékpontokkal gyengült. A felmérés szerint Magyar Péter népszerűségvesztést szenvedett az elmúlt időszakban, és már a párt szavazóinak 40%-a sem tartja őt szimpatikusnak. Ennek egyik oka lehet agresszív és konfliktusos magatartás, amit különböző nyilvános szereplésein mutatott, például az árvízi védekezés idején, ahol politikai csatározásba bonyolódott ahelyett, hogy konstruktív szerepet vállalt volna.

Magyar Péter múlt hétvégi tüntetése egyértelműen kudarc volt. Az EP-képviselő százezres tömeget várt az MTVA székházához, a helyszíni felvételek alapján összesen háromezer ember jelent meg a tüntetésen. Ebből is egyértelműen kiderül, hogy Magyar Péter viselkedése támogatottsága folyamatos csökkenését eredményezi, így, ha nem változtat azon, akkor ismét egy baloldali kudarcra számíthat. A modern botránypolitizálás lényege, hogy az egyes influenszerkedő politikusok mindig valamilyen megbotránkoztató, keménynek szánt akcióval igyekeznek felhívni magukra a közvélemény figyelmét, és folyamatosan hergelnek a kormányzati szereplők ellen, azonban idővel a választópolgárok józan, masszív többsége jó eséllyel hamar úgy ítéli meg ezt, hogy ezek a politikusok nem alkalmasak magas szintű közhatalmi pozíciók betöltésére.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK