Gazdaságpolitikai programot hirdetett Orbán Viktor évadnyitó, zártkörű beszédében az esztergomi kihelyezett frakcióülésen. Szerinte Brüsszel és a nyugati világ a világjárványra és a háborúra úgy válaszolt, hogy gazdasági hidegháborút hirdetett. Magyarországnak azonban ez a gazdasági hidegháború nem jó. Magyarország a gazdasági hidegháborúból is szeretne kimaradni. Hogyan értelmezhetőek a kormányfő szavai, miért fontos ez az irány?
A magyar kormányfő október 4-i rádióinterjújában Brüsszel döntéseit „gazdasági hidegháborúnak” nevezte, amelyek veszélyeztetik a magyar exportorientált gazdaságot. Különösen az Európai Unió (EU) Kínára tervezett büntetővámjai miatt aggódik, mert akadályozhatják Magyarország kereskedelmét. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági semlegességre törekszik, elkerülve a blokkokhoz való csatlakozást.
A miniszterelnök úgy véli, hogy az idei 1-1,5-1,8 százalékos növekedést a következő évben 3 és 6 százalék közé lehet emelni a gazdasági semlegességgel. Egyértelmű kormányzati cél, hogy Magyarország célja a gazdasági hidegháború elkerülése. Az ország számára rendkívül fontos a globális gazdasági kapcsolatok fenntartása, hiszen hazánk gazdasága szorosan kapcsolódik mind a keleti, mind a nyugati partnerekhez.
Az IMF ügyvezető-helyettese, Gita Gopinath már 2023. december 11-én, a Nemzetközi Gazdasági Szövetség 20. világkongresszusán a második hidegháború veszélyeiről beszélt. Gita Gopinath szerint, ha a világ két blokkra szakadna, a globális GDP vesztesége 2,5%-ra lenne tehető. Súlyosabb forgatókönyv esetén, ahol a gazdasági alkalmazkodás legkevesebb sikeres, a veszteség elérheti a 7%-ot is.
A gazdasági szuverenitás magjának megőrzése lényeges, ezt pedig jól jelzi, hogy az Európai Bizottság (EB) és az IMF a 2025-ös évre a magyar gazdaság növekedését az EU-s élmezőnybe várja – a mi 3,5 százalékos bővülésünk az EB számai alapján 1,9 százalékponttal haladhatja meg az uniós átlagot –, és még az időről időre a tényszerűség helyett politikai szempontokat mérlegelő hitelminősítők is egyértelműen pozitívnak, stabilnak jelzik előre Magyarország kilátásait.
Ezek a számok és előrejelzések meglehetősen pozitívak.
Az IMF idén publikált várakozásai is megerősítik mindezt, 2025-re ugyanis a régió többi országához képest is kiugró 3,3 százalékos magyar GDP-növekedést jósolnak, ezt csak Lengyelország közelítheti meg (3,1 százalék), és a magyar gazdaságpolitika elmúlt időszakban hozott döntéseinek – így a külgazdasági stratégia irányának – helyességét mutatja, hogy úgy teljesíthet jóval 3 százalék felett a hazai gazdaság, hogy mindeközben a külkereskedelmünk egynegyedét adó Németországban csak igen szerény, 1,3 százalékos gazdasági bővülést jelez előre az IMF. A fenti adatok tükrében
a semlegesség megőrzése nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szempontból is kulcsfontosságú, hiszen biztosítja a stabilitást és a gazdasági növekedést egy globálisan ingatag időszakban.
A fegyverkező, és háborús szellemben uszító, ellenséges propagandán alapuló, ezenkívül gazdasági és kulturális elzárkózásban megnyilatkozó, ma már valóban hidegháborús jellegű európai külpolitikából amennyire csak lehetséges jobb kimaradni, mivel a gazdasági semlegesség – következetes – gyakorlata révén Magyarország akár a következő évek egyik legnagyobb nyertese is lehet.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ha hazánk sikeres akar lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell lennie. Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. Ez megvalósul most?
A fentebb részletezett adatok és tények is megerősítik, hogy a magyar gazdasági siker továbbvitelében alapvető fontossággal bír Magyarország valódi gazdasági semlegességének megteremtése, ennek lényege pedig abban áll, hogy nem szabad fals, önkényes, ideológiai alapon válogatni a gazdasági partnerek és beruházók köréből. A semlegességet követő országok, amelyeket inkább gazdasági pragmatizmusuk jellemez, semmint geopolitikai hovatartozásuk, eredményesen kihasználhatják a gazdasági téren tanúsított el nem kötelezettségüket annak érdekében, hogy maximalizálják a kereskedelem előnyeit a geogazdasági széttagoltság közepette.
A kapcsolatok fenntartása az egyre bonyolultabb kereskedelmi környezetben lehetővé teszi a gazdaságilag semleges országok, így hazánk számára is, hogy bevonzzák a befektetéseket, és diverzifikálják gazdasági partnerségeiket.
Miközben az Európán kívüli világot inkább a józan pragmatizmussal összefüggő kereskedelmi multipolaritás szemlélete jellemzi, az eredetileg a béke és a közös gazdasági jólét megteremtésére létrejött európai integrációs közösség vezetői ma sokkal inkább a békétlenség, az egyre masszívabb szembenállás, a gazdasági hidegháború logikáját akarják ráerőltetni Európa egy jelentős részére. Hazánk amennyire csak tud, ki akar maradni ebből a kártékony hatású folyamatból.
A miniszterelnök politikai igazgatója 2024. október 1-jén a Hungary–Korea Forum 2024 nemzetközi konferencián hasonló érvelést követett, amikor kiemelte, hogy a nyugati világ blokkok létrehozásával és kereskedelmi korlátozásokkal reagál a világrend átrendeződésére. Orbán Balázs szerint a gazdasági semlegesség révén Magyarország ki akar maradni a gazdasági blokkok közti feszültségekből, és minél több globális szereplővel együttműködni. Úgy látja, hogy „a gazdasági semlegességgel egy globális kettészakadás esetén is megtalálhatjuk a két világgazdasági rendszer keresztmetszetét”.
Miért fontos, hogy a magyar kormányfő és kormány ezekben a nehéz időkben is a saját országa és a magyar emberek érdekeit nézi?
A kormányfő nemzeti érdekként felismerte, hogy a sokszínű gazdaságokban a közös vonás az, hogy a kereskedelmi mintáik többpólusúak, vagyis ezek az országok több – ha nem az összes – kereskedelmi tömbbel lépnek kapcsolatba, a geopolitikai megosztottságokon átlépve, a gazdasági előnyök optimalizálása érdekében. A hazája érdekét néző vezetőként Orbán Viktor egyik fő célja az, hogy bővítsék a kereskedelmi aktivitást mind a nyugati, mind a déli súlypontú, mind pedig a kínai-orosz dominanciájú gazdasági tömbök felé, továbbá hogy erősítsék a magyar gazdaságot az infrastruktúra és az egyes ipari kapacitások fejlesztésével – így például a Budapest–Belgrád irányú vasútvonal felújításával –, ami szintén kulcsfontosságú a hosszú távú gazdasági fejlődéshez.
A gazdasági semlegesség politikájára vonatkozó lehetőségek biztosítják, hogy Magyarország rugalmasan alkalmazkodjon a globális piaci változásokhoz, így elkerülhető a túlzott függőség az uniós intézkedésektől, amelyek hátráltathatják a növekedést. A KSH adatai szerint Magyarország GDP-je 2024 második negyedévében 1,5%-kal nőtt, ami mutatja a gazdaság erősödését.
2024 második negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ezzel hazánk az EU-ban a 8. helyen áll a GDP-növekedés terén, megelőzve többek között Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Románia, Lettország és Németország gazdaságát. A magyar gazdaság növekedési üteme több mint kétszerese az eurózóna 0,6%-os és lényegesen jobb az EU 0,8%-os átlagos növekedési üteménél. 2023-ban a külföldi közvetlen tőkebefektetések beáramlása meghaladta a 13 milliárd eurót. Az előző, 6,5 milliárd eurós rekord így megduplázódott, összesen 209 projekt eredményeként. Ezen kiemelkedő eredmény elsősorban az ázsiai befektetők tevékenységének köszönhető, akik a teljes befektetési volumen közel 82%-át adták, és az új munkahelyek kétharmadáért feleltek. A nyugati partnerek fontossága egyértelmű, de a keleti befektetők megléte esszenciális a magyar gazdaság növekedéséhez. Azért fontos a magyar kormány részéről a nemzetgazdasági érdekek elsődlegessége, hogy hazánk az EU átlagánál magasabb növekedést érjen el, és a fent említett gazdasági növekedés ne álljon meg, ezáltal pedig alacsonyan tarthassuk a munkanélküliséget, és növelni tudjuk a reálbéreket.
Orbán Viktor úgy véli, szerdán mindenki láthatta, hogy Brüsszelben semmi nem változott. „Ott csak az lehet jófiú, aki kritika nélkül támogatja a háború folytatását, elfogadja a brüsszeli migrációs politikát és szabad utat nyit az LMBTQ szexuális propagandának”. Miben és miért jár külön utat a magyar miniszterelnök?
2024. október 9-én Ursula von der Leyen, az EB elnöke elmondta, hogy számára a prioritások között első helyen van Ukrajna támogatása, ezt többen, köztük Magyar Péter is állva tapsolták. Von der Leyen büszkén közölte, hogy jelentős politikai, katonai és pénzügyi támogatás kell Ukrajnának, ennek keretében 35 milliárdos hitelt nyújt Brüsszel a háború sújtotta országnak az 50 milliárd dolláros támogatás részeként, amit a G7-ek ajánlottak fel.
Jól látszik, hogy az Európai Parlament (EP) Európai Néppárttal (EPP) kiegészülő balliberális többsége a háború finanszírozása, ezáltal annak elhúzódása és az eszkaláció veszélyének a növelése mellett foglal állást.
Ezzel szemben Orbán Viktor és a magyar kormány a háború kitörése óta rendre hangoztatják, és megerősítik a békepárti álláspontjukat, illetve többször felajánlották, hogy Magyarország közvetít a felek között. A nemzeti, polgári kormány tisztában van vele, hogy az értelmetlen ukrajnai vérontásnak és Európa gyengülő versenyképességének csak a minél előbbi tűzszünet majd békekötés útján lehet gátat szabni.
Brüsszelben nem az európai emberek érdekeit tartják szem előtt, hanem a globális gazdasági elitet igyekeznek kiszolgálni, valamint a saját föderalista céljaikat igyekeznek megvalósítani. Ez az oka annak, hogy sem a migrációról, sem a gyermekeket veszélyeztető LMBTQ-propagandáról nem kérik ki az emberek véleményét a baloldali kormányok és az uniós vezetők. A magyar kormány a fenti gyakorlattal szemben rendszeresen kikéri az állampolgárok véleményét – ezzel biztosítva a döntések mögötti megfelelő nemzeti felhatalmazást és népi legitimációt –, akik népszavazások és számtalan nemzeti konzultáció során mondtak egyértelmű véleményt a migrációról, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos brüsszeli intézkedésről, valamint a gyermekvédelemről – előbbi kettőt elutasítva, utóbbit támogatva.
Mi várhat Európára, ha nem tér a józan ész útjára, illetve mennyire lesz nehéz hazánknak, ha továbbra is ellenáll a migrációnak, a gendernek és a többi őrületnek, amit ránk akarnak erőltetni?
Európa számára komoly kihívások várhatók, ha nem tér vissza a „józan ész” útjára, és továbbra is enged a migrációnak, a genderideológiának, valamint egyéb destruktív folyamatoknak és irányzatoknak.
Elsősorban azoknak az országoknak lesz nehéz kezelni a helyzetet, amelyek beengedik migránsokat, és támogatják a társadalmaikban teret nyerő devianciákat.
A nagymértékű migráció demográfiai, szociális és gazdasági feszültségeket szülhet, míg a genderideológia mély társadalmi megosztottságot hozhat, aláásva a hagyományos értékeket és családmodelleket. Ezek az országok szembesülni fognak az integráció nehézségeivel, valamint az ezzel járó társadalmi és biztonsági problémákkal, illetve a gazdaságuk és a közbiztonságuk is veszélybe kerülhet.
Az emberek az EP-választáson és az azóta lezajlott nemzetállami választásokon (pl. Ausztria, Csehország és a német tartományi választások) is hangot adtak a változás iránti igényüknek. Magyarország számára a nehézségek más formában jelentkeznek, hiszen a nemzeti, polgári kormány ellenáll ezeknek a politikai ideológiáknak, ami viszont kemény küzdelmet jelent a globalista baloldallal és Brüsszel politikai nyomásgyakorlásával szemben.
Magyarország folyamatos presszióra számíthat, így kötelezettségszegési eljárásokra, illetve a politikai motivációt nem nélkülöző, elmarasztaló ítéletekre, amelyek már most is sújtják az országot.
Ezek az eljárások és ítéletek sokszor jogalap nélküliek és egyúttal abszurdok, hiszen Brüsszel olyan politikát akar rákényszeríteni Magyarországra, ami sérti a nemzeti szuverenitást, miközben az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az EU tiszteletben tartja a nemzeti politikai identitást, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik az alkotmányos és berendezkedésükhöz, valamint ezek alapvető funkciói, ideértve a területi egységet, a közrendi és a nemzeti biztonsági felelősségvállalást.
Brüsszel ma egyáltalán nem tolerálja a szuverén nemzeti álláspontot, sőt kifejezetten annak a visszaszorítására törekszik, ennek érdekében pedig a 2026-os országgyűlési választásokra egyértelműen a baloldali ellenzéket – és annak vezető erejét, Magyar Péter pártját – kívánják helyzetbe hozni egyes nyugati érdekkörök, akár Magyarország uniós forrásoktól való jelentős megfosztása révén is.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK