Tavaly nyáron Magyar Péter egy ismerősével csetelt a Messengeren, és a Tisza Párt alelnöke azt írta, hogy képviselőként elég két hetet kint lenni, és a képviselőség a legnagyobb kamuállás a világon havi húszezer euróért. Mennyire hiteles ezek után?
Fogalmazzunk diplomatikusan, a hitelesség és a Magyar Péter jelenség nem kéz a kézben járnak. Hosszú évekig járt kormánypárti rendezvényekre, élvezte annak az előnyeit, hogy a feleségé a Fidesz-KDNP kormányok minisztere volt, majd hirtelen a legvéresszájúbb ellenzékivé vált. Azt a pártot és politikai közösséget árulta el, amelyik zászlajára tűzte a nemzeti szuverenitás védelmét, és jelenleg olyan baloldali célokat fogalmazott meg, amelyek egyértelműen a globalista baloldalhoz kötik, többek között az Európai Ügyészséghez való, a szuverenitásunkat alapjaiban csökkentő csatlakozást.
Megígérte az ATV stúdiójában, hogy rövidesen egy párt elnöke lesz, míg végül alelnök lett a Tisza Pártban. Amíg az állt Magyar Péter politikai érdekében, hogy a kormánypárti EP-képviselőket szidja és a munkájukat becsmérelje, addig lekicsinylően nyilatkozott a „kamuállásnak” titulált EP-képviselőségről, majd amint realitássá vált számára a havi többmilliós fizetés 5 éven keresztül, hirtelen már komoly jelentőséget tulajdonított a brüsszeli pozíciónak.
Az efféle váratlan döntések és az ígéretek megváltoztatása nemcsak, hogy kérdésessé teszik, de érdemben csökkentik is az emberek bizalmát iránta.
Magyar (látszólagos) pálfordulása mögött a “föníciai szemlélet” mellett a politikai haszon reménye is állhat, ugyanis Brüsszelben könnyen találhat olyan külföldi támogatókat, akik – szintén pénzügyi és politikai haszon reményében – támogatják majd őt a 2026-os országgyűlési választásokon. A szuverenitásvédelmi törvény hatályba lépése és az abban megnevezett, 2024-ben létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal működése miatt azonban a külföldi támogatással hazai politikai hasznot szerzőknek (vagy szerezni vágyóknak) sokkal nehezebb dolguk lesz, mint korábban.
Milyen politizálás várható tőle Brüsszelben és a közgyűlésben?
Magyar Péter politizálását Brüsszelben számos tényező befolyásolhatja, köztük az EPP frakcióhoz való csatlakozása és az ottani politikai környezet. Az EPP és a vele szövetséget kötő liberális és baloldali erők háborúpártiak, ezt támasztják alá az EPP prominens tagjaitól származó fentebb idézett nyilatkozatok is. Közismert, hogy ezen erők – akarva akaratlanul – a nyílt társadalom ideológiai programját hajtják végre, és támogatják egy olyan Európa létrehozását, amely évi egymillió migránst fogad be.
Magyar Pétertől az Európai Néppártban való tagsága révén az EPP általános politikai irányvonalának követése várható, amelynek része lehet a migrációs politika liberálisabb megközelítése és a háborúpárti álláspont támogatása. Ugyanez a helyzet a gendertanok kapcsán is. Így a Tisza Párt kénytelen átültetni az alábbiakat a politikájába: war - yes, migration - yes, gender - yes.
A fővárosi közgyűlésben egy korábban nem tapasztalt helyzet állt elő: egyik pártnak sincs többsége, így a főváros működése az elkövetkező 5 évben – feltéve, hogy nem írnak ki új választást – rendkívül izgalmas lesz. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény tavaly év végi módosítása értelmében a választópolgárok a Fővárosi Közgyűlés tagjait fővárosi listán választják meg, ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot. A továbbra is 33 tagú Fővárosi Közgyűlés 32 képviselői helyét a pártlistákra leadott szavazatok arányában osztják ki (és tagja a testületnek a főpolgármester is). A győztes Fidesz-KDNP pártszövetségnek 10, a Tisza Pártnak 10, a DK-MSZP-Párbeszéd – ZÖLDEK koalíciónak 7, a Vitézy Dáviddal Budapestért–LMP szövetségnek és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3-3 mandátuma lesz a fővárosi közgyűlésben. Magyar Péter a Fidesz-KDNP-vel szemben határozta meg magát, illetve a szavazói zömét a baloldaltól csábította el, így – ha meg akarja őrizni a támogatásukat – az ő elvárásaik szerint kell politizálnia, így alappal vélelmezhetjük, hogy a balliberális politikát fogja folytatni, gáncsolva a kormánypártok konstruktív javaslatait.
Most, hogy ellenzékváltás történt a baloldalon, a Tisza Párt milyen politikát fog folytatni Brüsszelben? Várható, hogy rengeteg külföldi pénzzel tömik ki a pártját?
A baloldal – Magyar Péterhez képest – régi alakjai és pártjai teljesen leszerepeltek, a DK-MSZP-Párbeszéd – ZÖLDEK koalíció mindössze két EP-mandátumot szerzett a 2024. június 9-i választáson, míg a Tisza Párt hetet, a Fidesz-KDNP pártszövetség pedig ismét megnyerve a választást, tizenegy képviselőt delegálhat az EP-be. A Tisza Párt valószínűleg azt a politikát fogja folytatni, amit a balliberális képviselők már hosszú évek óta képviselnek Brüsszelben, hiszen ugyanazok szavaztak nekik bizalmat, akik korábban – többek között – a Cseh Katalin-Donáth Anna párost is kiküldték az EP-be, vagyis a tiszás képviselők meg fogják szavazni a – korábbi évek tapasztalatai alapján rövidesen megjelenő jogállamisági jelentésben foglalt vádak alapján – Magyarországot elítélő jogállamisággal kapcsolatos vádakat, az Ukrajna támogatásával kapcsolatos (és az eszkaláció és a háború elhúzódásának veszélyét magában hordozó) határozatokat, illetve az összes olyan globalista javaslatot, amik a nemzetállamokat és a nemzeti szuverenitást gyengítik.
A Tisza Párt Brüsszelben való politikai tevékenysége kapcsán fontos megjegyezni, hogy a párt külföldről érkező támogatásai például Soros György hálózatához kötődő jelöltek jelenléte, valamint az Egyesült Államokból érkező mikroadományok többszörösen felvetik a kérdést a párt külföldi kapcsolatai és finanszírozása vonatkozásában.
A korábbi kapcsolatokat és a DatAdat körhöz tartozó cégek támogatásait figyelembe véve nem lenne meglepő, ha a párt folytatná politikáját olyan irányba, amely további külföldi pénzeket vonz. Elképzelhető, hogy Magyar Péter és pártja külföldi mecénásai és stratégái hasonló utat szánnak neki, mint Donald Tusknak, vagyis, hogy brüsszeli „kiképzés” és feltőkésítés után vegye át a hatalmat hazájában.
Magyar – elmondása szerint – szintén “miniszterelnöki ambíciókkal” rendelkezik, így a EPP-hez való csatlakozása e célt is szolgálhatja. Bár Magyar hangsúlyozza, hogy ő és pártja függetlenek és a magyar emberek támogatásából finanszírozzák tevékenységüket, érdemes figyelembe venni, hogy az EPP gyakran nyújt politikai és szakmai támogatást tagjainak a különböző európai politikai pozíciók elérésében. Donald Tusk esete például azt mutatja, hogy a néppárti hálózat és támogatás segíthet egy politikai párt vezetőjének az erősödésben és pozicionálásban. Elképzelhető tehát, hogy a Tisza Párt is hasonlóan fog működni: kihasználja az EP-ben kialakítani tervezett európai hálózatát és támogatását, hogy a hazai politikai pozícióit erősítse. A közelmúlt történelmi tapasztalatai alapján kudarcra van ítélve.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK