Több mint száz évvel a trianoni békediktátum után is él a nemzet

A békediktátimot aláíró magyar küldöttek elhagyják a Nagy Trianon-kastélyt

Fotó: Wikimedia Commons

Ma, azaz kedden van a nemzeti összetartozás napja, amelyet immár tizennegyedik éve tartanak meg Magyarországon és a határainkon túl, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján. Az erről határozó, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényt a Fidesz-KDNP indítványára 2010. május 31-én fogadta el az Országgyűlés. Az I. világháborút lezáró, a győztesek által írt, 104 évvel ezelőtt elfogadott békediktátum nyomán Magyarország kiheverhetetlen károkat szenvedett társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt: területének kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét elvesztette. A döntés értelmében több mint 3 millió magyar kényszerült az ország határain túlra, az elcsatolt területekre.

Ahogy a beterjesztő Semjén Zsolt és Kövér László a törvényjavaslat indoklásában írták, a békediktátumot „egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk,  a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”.

A híres vörös térkép, a "Carte Rouge"
Fotó: Wikimedia Commons

A parlament a törvény elfogadásával kinyilvánította: 

a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

Az I. világháborút lezáró, a győztesek által írt, 104 évvel ezelőtt elfogadott békediktátum nyomán Magyarország kiheverhetetlen károkat szenvedett társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt: területének kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét elvesztette. A döntés értelmében több mint 3 millió magyar kényszerült az ország határain túlra, az elcsatolt területekre. 

Clemenceau-t semmilyen érv sem hatotta meg
Fotó: Wikimedia Commons

A konferencián felszólaló gróf Apponyi Albert hiába mondta el híres védőbeszédét, hazánknak nem volt kegyelem. 

Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben, Sátoraljaújhelyen elmondott beszédében úgy fogalmazott: 

a döntés mögött a győzteseknek semmiféle erkölcsi fölénye nem volt, csak erőfölénye. Olyan emberek millióit büntetették meg, akik mentek, mert a hazájuk szólította őket. Nem tehettek róla, hogy egy olyan háborúban kellett harcolniuk, amelynek nem volt jó, és nem volt igazságos oldala.

Hozzátette: „Akik győzelmeket arattak felettünk, azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. 99 évvel Trianon után mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat. Megmaradtunk. Azt tettük, amit Széchenyi tanácsolt: a ránk dobált kövekből lépcsőt építettünk. Itt vagyunk Európa közepén – a szétszakítottság, a háborúk és a diktatúrák ellenére is. És nemcsak túléltük ezt az időszakot, de ma mi vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb nemzete.”

A miniszterelnök tavaly a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt osztotta meg Facebook-oldalán Kalmár Pál előadásában, amely mellé csak azt írta: Összetartozunk!

Orbán Viktor ugyanakkor idén is tart beszédet, 11 óra után a Kossuth Rádió élőben közvetít Gesztről, ahol a miniszterelnök a geszti Tisza-kastély ünnepélyes átadásán szólal majd fel. A közmédia emellett számos műsorral – élő közvetítésekkel, dokumentumfilmekkel, kulturális műsorokkal, irodalmi művekkel, koncertekkel és előadásokkal – emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról.