Járay Jenő

Az orvostudomány csodája: a szervátültetés

V. A szervdonáció szabályozása

14. ábra

Ami az agyhalottakat illeti, számuk meglehetősen csekély. Az elmúlt évek során 150-180 agyhalottal lehetett számolni hazánkban. Az agyhalált kiváltó ok lehet elsődleges vagy másodlagos aszerint, hogy közvetve vagy közvetlenül sérül az agyi keringés, aminek eredményeként ödéma alakul ki. Amennyiben az agyi ödémát nem tudjuk befolyásolni, úgy az agy megduzzad hasonlóan a kelt tésztához, és minthogy az agy csontos burokban foglal helyet, melynek csak egy nyílása van az agyalapon, az ún. öreglyuk, térfogata erre nő, aminek következtében a nyúltagy beékelődik és a légzés azonnal leáll. Amennyiben a légzés leállása már mesterségesen lélegeztetett állapotban történik vagy rövidesen a beékelődést követően a légzést mesterségesen folytatjuk, olyan vegetatív lény jön létre, amelynek keringése, szívműködése néhány napig fenntartható. Az agyhalál irreverzibilis folyamat, visszatérés innen már nincs. Minthogy az agyi keringés zavara okán az endokrin működés is megszűnik és vegetatív viharok alakulnak ki, ezen vegetatív lények keringése, szívműködése csak néhány napig tartható fenn. Ezt követően a keringés is összeomlik és megkezdődik a biológiai halál. (Az elmondottak alapján érthető, hogy hónapokig, évekig agyhalottat nem tudunk úgymond életben tartani, ezért a média megfogalmazása az agyhalállal kapcsolatban sok esetben rendkívül pontatlan.)

Az agyhalál tünetei egyértelműek: mély eszméletlenség, tág, fénymerev pupilla, a 12 agyideg reflexköre nem működik (nincs köhögési, nyelési garatreflex) és a lélegeztető gép elválasztása után bekövetkező széndioxidszint-emelkedés az artériás vérben nem okoz légző mozgást. Ez utóbbit nevezzük apnoé-tesznek, melynek pozitivitása esetén a légzőközpont pusztulása, irreverzibilis károsodása egyértelműen és definitíve megállapítható.

15. ábra

A halál megállapítását mindenütt a világon törvény szabályozza. Az agyhalált háromtagú orvosi bizottság állapítja meg. Ezek a szakorvosok mind függetlenek a transzplantációt végzőktől, a szervet eltávolítóktól és a beültetőktől egyaránt (ők nem lehetnek tagjai a bizottságnak). A halál időpontja az az időpont, amikor a bizottság a törvény által kötelezően előírt megfigyelési periódus végén, ismételt vizsgálatot követően az agyhalálról szóló törvény által megkövetelt jegyzőkönyvet aláírja (15. ábra).

16. ábra

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az ember szerveinek halála utáni felhasználásába valamilyen úton-módon beleavatkozzék, egyetértsen vele vagy tiltakozzon ellene. Egyes országokban ún. donorkártya rendszer működik. Ennek lényege az, hogy az illető még életében írásban beleegyezik abba, hogy amennyiben agyhalottá válik, belőle szervet távolítsanak el (ún. opting-out). Európa nagyobbik felében a tiltakozás hiányát beleegyezésnek tekinti a törvény: ha én életemben nem tiltakozom, akkor feltételezhető, hogy halálom után beleegyezem, hogy belőlem szervet távolítsanak el (ún. opting-in). A többi európai országban az opting-in szabályozás annyiban módosul, hogy a törvénykezés bevonja a hozzátartozót is a döntési folyamatba. Ezekben az országokban a hozzátartozói tiltakozás aránya meglehetősen változó, 10-50 %-ig terjed (16. ábra). Hazánkban 18 éven felüli donorok esetében a hozzátartozó beleegyezése nem szükséges, de kiskorúak esetében a szülők írásos engedélye abszolút feltétele a szervek kivételének.

Nézőinket megkérdeztük arról, vajon az opting-in vagy az opting-out törvénykezési móddal értenek-e egyet.
A közönség nagyobb része (71 százaléka) az opting-in szabályozással ért egyet, míg a kisebb része (29 százaléka) a jelenlegi magyar törvénykezési módot tartja helyesnek.

A két törvénykezés között jelentős különbség van ami azt eltávolítható szervek számát illeti. Azokban az országokban, amelyek jogi szabályozása a magyaréval megegyezik, 30 %-kal több szervet lehet eltávolítani (animáció). A donorkártya rendszer rendkívül költségigényes, amire most nincs módom részletesen kitérni.

Készítettünk egy közvéleménykutatást a helyi nézőközönség körében arról is, hogy vajon tettek-e nyilatkozatot vagy terveznek-e egyáltalán nyilatkozat tételt a szerveik felhasználásáról.
A nézők többsége (57 százaléka) nem tett ilyen nyilatkozatot és nem is tervezi a jövőben, 38 százalékuk nem tett nyilatkozatot, de a jövőben szándékában áll, míg a nézők elenyésző hányada (5 százalék) rendelkezik a szervük felhasználásáról szóló nyilatkozattal.

Animáció: A donorok száma Európában

Az agyhalott szervdonorok száma Európában, ha csekély mértékben is, de évről évre nő (animáció). Hazánkban sajnálatos módon az agyhalott szervdonorok száma, akikből szervet távolítunk el, az utóbbi években lényegében nem változott. Becslésem szerint ha spanyolországi szervezettséggel rendelkeznénk, ahol a legtöbb szervátültetést végzik a világon, akkor körülbelül kétszer ennyi szervdonort tudnánk felkutatni. A donorok száma megyénként változik. Elsősorban a kórház igazgatásától, illetve az intenzív osztály vezetőjének hozzáállásától függ. Vannak olyan osztályok, melyek kitűnően dolgoznak, míg mások egyáltalán nem kívánnak a szervdonációban részt venni (animáció). Ami viszont a jogi oldalt illeti, 2004-re végre előállt az a helyzet, hogy a szervkivételt és szervátültetést szabályozó törvényi szabályozás (törvények, miniszteri rendeletek) európai színvonalú és a beteg érdekeit segíti.

Animáció: A halott donorok száma Európában

Animáció: A halott donorok száma Magyarországon