A Kúria egységesíti a hibás teljesítés eltérő bírói gyakorlatát (I. rész)

A legmagasabb bírói fórum, a Kúria is foglalkozott a hibás teljesítés kérdéseivel. A testület júniusi állásfoglalása kapcsán a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta, hogy annak célja az ország bíróságain kialakult eltérő megközelítés és gyakorlat egységesítése volt.

Az [origo] az elmúlt napokban háromrészes sorozatban (itt, és itt és itt) elemezte a hibás teljesítésre vonatkozó alapvető törvényi szabályokat. A hibás teljesítés kérdéseivel a legmagasabb bírói fórum, a Kúria is foglalkozott, s a 2012. június 21-én tartott ülésén polgári kollégiumi véleményt alkotott (1/2012. (VI.21) PK vélemény) a bírói gyakorlat egységesítése érdekében - hívta fel az [origo] figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Juhász László kifejtette: a vizsgálat előzménye, hogy a hibás teljesítésnek a Ptk. 305.-311.§-aiban szabályozott általános rendelkezéseit a 2002. évi XXXVI. törvény újrakodifikálta annak érdekében, hogy a törvényes szabályok összhangba kerüljenek a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes kérdéseiről szóló 1999/44/EK. Európai parlament és tanácsi irányelvekben foglaltakkal.

Erre akkor az Unióhoz való csatlakozásunk előkészítése érdekében volt szükség. A módosított rendelkezések 2003. július 1-jén léptek hatályba, és azokat az ezt követően kötött szerződésekre kellett alkalmazni. Az új, fogyasztóbarát rendelkezések értelmezése kapcsán azonban az elmúlt közel tíz évben az ország bíróságain eltérő megközelítés és gyakorlat alakult ki, melynek egységesítése volt a cél. A kollégiumi vélemény legfontosabb kérdései a következőek.

Mikor hibás a teljesítés?

A hétköznapi életben a hibás teljesítést azonosítják a dolog fizikai hibájával, holott a hibás teljesítés alapvetően jogi fogalom. Hibásan teljesít az autókereskedő, ha a megrendelt kék színű autó helyett piros színű autót szállít le annak ellenére, hogy az utóbbi fizikailag, műszakilag teljesen hibátlan. A kérdés megítélése azonban nem ilyen egyszerű, ezért adott meg a Kúria különböző támpontokat.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: a legfontosabb általános szabály a Polgári törvénykönyvben található, s eszerint alapvető követelmény, hogy a dolog, a szolgáltatás alkalmas legyen a rendeltetése, illetve szolgáltatás esetében az általánosan megszokott céljának betöltésére (generálklauzula).

Más jogszabályok is tartalmazhatnak azonban vonatkozó előírásokat, ezek közül legfontosabbak a különböző szabványok és műszaki előírások, amelyek szintén a szerződés részévé válnak, hacsak a felek kifejezetten nem zárják ki alkalmazásukat. A Kúria ugyanakkor arra is rámutatott, hogy önmagában a szabványnak, műszaki előírásnak való megfelelés nem elegendő, ha a dolognak más hibája van, s ezért nem tölti be rendeltetését.

Végül hibás lehet a teljesítés, ha a dolognak ugyan nincs minőségi hibája, de a kötelezett nem tett eleget járulékos kötelezettségének, nem adott használati, kezelési útmutatót, kísérő okmányokat. Utóbbi a hétköznapi életben nagyon gyakran előfordul.

Mikor kell megvizsgálni a vásárolt terméket?

Dr. Juhász László szerint régi vita a joggyakorlatban, hogy a vevőnek, megrendelőnek mikor kell megvizsgálnia, ellenőriznie a terméket, szolgáltatást. A korábbi jogi szabályozásunk ismerte a nyílt és rejtett hiba fogalmát, melyet a hatályos előírás már nem tartalmaz. A Kúria ezért leszögezte, hogy a jogosultat a szerződéskötéskor ugyan nem terheli megvizsgálási kötelezettség, ám ha a dolog vagy szolgáltatás köznapi értelemben vett hibáját, fogyatékosságát a szerződés megkötésekor ténylegesen ismerte vagy - és ez nagyon lényeges új szabály - a szolgáltatás jellege, természete (például használt dolgok) vagy a szerződéskötés körülményei alapján számításba kellett vennie, a kötelezett hibás teljesítése nem állapítható meg.

Azért fontos a Kúriának ez a megállapítása, mert a korábbi bírói gyakorlatban a hiba tényleges ismerete zárta ki a hibás teljesítés megállapítását, most fokozottabb elvárást fogalmaz meg a törvény a vevővel, megrendelővel szemben. A hétköznapi életben ez azt jelenti, hogy ha veszek egy használt kocsit úgy, hogy a motorháztetőt ki sem nyittatom, akkor utóbb nem hivatkozhatok hibás teljesítésre, ha a motortérben szemmel látható hibák (sérült hűtő, motorházfedél stb.) láthatók.

Ugyanígy nem új építésű ház vétele esetén akkor járok el gondosan, ha felmegyek a padlásra és megnézem a gerendázat épségét, mert utóbb nem hivatkozhatok hibás teljesítésre, ha a gerendázat korhadtsága szemmel látható volt. Gyakran előfordul tovább úgynevezett "kishibás" termékek kedvezményes áron történő árusítása. Jó tudni, hogy ilyen esetekben az ismert, illetve kis gondossággal megismerhető hiba miatt kizárt az eladóval szembeni fellépés.
(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Juhász Lászlóval készített írás második részét hamarosan olvashatják - a szerk.)