A szóbeli rendelkezés lehetőségét a korábbi jogi szabályozáshoz hasonlóan a 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is ismeri, ám annak érvényességéhez szigorú feltételeket támaszt – fejtette ki elöljáróban dr. Bekk Judit.
A törvénykönyv szerint szóbeli végrendeletet az tehet, aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé.
„Életet veszélyeztető helyzet”
A meghatározásban szereplő „életet veszélyeztető helyzet” megléte akár az örökhagyó egészségi állapotából, akár kívülről érkező veszélyből is adódhat. A helyzet rendkívülisége, illetve az írásbeli végrendelet megtételének hiánya pedig az örökhagyó fizikai és pszichikai állapotából egyaránt eredhet.
Szóban érvényesen végrendelkezni csak akkor lehetséges, ha ezek a feltételek együttesen, objektíven fennállnak, nem elég tehát, ha az örökhagyó észleli ezeket, szükséges, hogy ezek a körülmények egy kívülálló, harmadik személy számára is egyértelműek legyenek.
A szóbeli végrendelet érvényességéhez elengedhetetlen, hogy az örökhagyó két tanú együttes jelentésétben, a tanúk által értett nyelven a végakaratát teljes terjedelmére kiterjedően adja elő, és egyidejűleg jelentse ki, hogy az elhangzott szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. A jogszabály értelmében a jelnyelven tett szóbeli végrendelet is érvényes lehet, ha a jelnyelvet az örökhagyón túl a tanúk is ismerik – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A tanúk szerepe
A szóbeli végrendelet tanúja szinte bárki lehet, kivéve azt, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, aki kiskorú, cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében a tanúnkénti közreműködés vonatkozásában korlátozott. Fontos megkötés, hogy az örökhagyó a végrendelet tanúja, illetve az ő hozzátartozója javára érvényesen nem végrendelkezhet, őket nem részesítheti juttatásban.
Mivel a tanúknak kiemelten fontos szerepük van a szóbeli végrendelkezés igazolásában, ezért mindenképpen tudniuk kell mind önmagukról, mind a másik tanúról, hogy végrendelet megtételénél tanúskodik.
Különösen fontos továbbá, hogy a tanúk a végrendelet tartalmáról közvetlenül a végrendelkezőtől szerezzenek tudomást, jegyezzék meg és kétség esetén bizonyítsák a végrendelet tartalmát, továbbá legyenek tisztában azzal, hogy az örökhagyó akkor, és nem később, vagy korábban nyilvánítja ki végakaratát.
Szigorú előírások
A szóbeli végrendelet tartalmát a törvénykönyv meglehetősen szűk keretek közé szorítja, az ugyanis hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyezet megszűnését követő megszakítás nélküli harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet. Ennek a rövid határidőnek az oka a szóban elhangzottakhoz köthető nagyfokú bizonytalanság.
A végrendelet szóban történő megtétele tehát lehetséges ugyan, ám az kizárólag akkor tekinthető érvényesnek, ha mindenben megfelel a jogszabály által támasztott szigorú előírásoknak – összegezte végezetül dr. Bekk Judit.