Vágólapra másolva!
Nem csupán a vállalkozásnak, hanem a fogyasztónak is érdemes tisztában lenni a kötelezettségekkel és jogokkal az internetes vásárlás esetén, hiszen bizonyos esetekben például nem gyakorolható az elállási jog. A Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának második részét olvashatják, az első rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

A hazai jog szerint, ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, vagy felmondja azt, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerződéstől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget. Ebbe beletartoznak a fogyasztónál a szerződés teljesítésével összefüggésben felmerült költségek is.

Dr. Sándor Judit felhívta a figyelmet arra, hogy elállás, illetve felmondás esetén a vállalkozásnak úgynevezett visszatartási joga van, ez azt jelenti, hogy a vállalkozás addig visszatarthatja a visszajáró összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte.

A két időpont közül a korábbit kell figyelembe venni. A visszatartás joga nem illeti meg a vállalkozást, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.

A vállalkozás a fogyasztó részére visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza, azonban a fogyasztó beleegyezésével más fizetési módot is alkalmazhat, azonban a fogyasztót ebben az esetben többletköltség nem terhelheti.

A fogyasztó kötelezettségei, költségei

Ha a fogyasztó eláll vagy felmondja az online felületen kötött szerződést, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb nyilatkozata közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni a vállalkozás részére.

Ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárata előtt elküldi, e kötelezettsége határidőben teljesítettnek minősül – mutatott rá a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője a fogyasztókat érintő előírásokra, kötelezettségekre.

A fogyasztó viseli a termék visszaküldésének költségeit és felel a termék jellegének, tulajdonságainak, működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó értékcsökkenésért. Mentesül e felelősség alól, ha a vállalkozás nem tett eleget az elállásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének.

Mikor nem gyakorolható az elállási jog?

A kormányrendelet által meghatározott esetekben nem gyakorolható az elállási vagy felmondási jog. Így, többek között nem gyakorolható az elállási, felmondási jog a szolgáltatásra irányuló szerződések esetén a szolgáltatás egészének nyújtása után, ha a vállalkozó a teljesítést a fogyasztó kifejezett kérésére/ előzetes beleegyezésével a felmondási határidő letelte előtt kezdte meg.

Nem lehet elállni a szerződéstől, ha a tárgyát képező szolgáltatás vagy termék ára pénzpiaci ingadozástól függ, és arra a vállalkozásnak nincsen befolyása – mutatott rá dr. Sándor Judit.

Forrás: Thinkstock

Nem lehet elállni továbbá egyedi (azaz a fogyasztó utasítása alapján készült vagy a fogyasztó személyére szabott) termékek esetén, a minőségüket rövid ideig tartó termékek esetén, és intim termékek (azaz olyan zárt csomagolású termékek, amelyek egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után már nem küldhetők vissza) esetén sem.

Jellegüknél fogva elválaszthatatlanul vegyülnek más termékkel

Az elállási, felmondási jog alóli kivételek közé tartoznak azok a termékek is, amelyek jellegüknél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyülnek más termékkel, a lezárt csomagolású hang-, képfelvételek, valamint számítógépes szoftverek, ha a fogyasztó az átadás után a csomagolást felbontotta; a hírlapok, folyóiratok időszaki lapok, az előfizetéses szerződések kivételével, a nyilvános árverésen kötött szerződések.

Az elállási jog nem gyakorolható továbbá a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozó a fogyasztó kifejezett kérésére kezdte meg a teljesítést és ezzel egyidejűleg a fogyasztó tudomásul vette, hogy elveszti elállási jogát.

Ide tartoznak továbbá azok a vállalkozási szerződések is, amelyeknél a vállalkozó a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót javítási, karbantartási munkálatok céljából – ismertette végezetül a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!