A hétfői rendezvényen – ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter is felszólalt, az erről szóló tudósítást itt olvashatja - az Igazságügyi Minisztérium, az Európai Közjogi Szervezet és a Francia Bírósági Végrehajtói Kamara által tavaly megrendezett „A közbizalom a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők tevékenységének tükrében" című nemzetközi konferencián elhangzott előadásokból készült kiadványt mutatták be.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője, Petrik Béla előadásában elmondta: a jó állami működés meghatározó eleme az igazságügybe vetett közbizalom, fontos ezért tisztázni a közfeladatokat ellátó köztestületek előtt álló kihívásokat, és az arra adható válaszokat, akár jogalkotói, akár jogalkalmazói megoldási javaslatokat.
Az igazságszolgáltatás, az igazságügy egyik fundamentuma a közbizalom. A jogbiztonság, az alkotmányosság fenntartásához a közbizalom nélkülözhetetlen. Közbizalom hiányában nincs elfogadás, jogkövetés és oda az eljáró személyek, a végrehajtók és a szakértők iránti tisztelet.
Petrik Béla szerint be kell vallani őszintén, hogy az elmúlt időszakban ezen a szilárd burkolaton olykor-olykor repedések látszódhattak, nem véletlen tehát, hogy a kormányzat, s leginkább az igazságügyi vezetés egyik legfontosabb feladatául tűzte ki az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítését.
A tavalyi konferencia megállapításai
A tavalyi konferencián elhangzottakra utalva Petrik Béla kifejtette: a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése - akár jogszerű kényszer útján is - a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik – emelte ki előadásában Völner Pál államtitkár úr, aki rámutatott, hogy amennyiben a végrehajtási vagy a szakértői rendszer gyenge és kijátszható, az jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, végső soron a jogállamiság sérelméhez vezet.
A konferencia a független és elfogulatlan igazságügyi szakértői tevékenységre, valamint a jogállamiság és a jogbiztonság egy fontos elemére, a magánjogi eljárások nem szükségszerű, de feltétlen zárókövét is jelentő, megbízható, jogszerű és méltányos végrehajtási eljárásra összpontosítva mutatta be a jelenkori kihívásokra adott jogalkotói és szakmai válaszokat.
A hazai és külföldi előadók által elmondottakban jól érzékelhető volt, hogy a technikai fejlődés és a jogviszonyok összetettségére, valamint az alkalmazott eljárások bonyolultságára figyelemmel mind az igazságügyi kormányzatok, mind a hivatásrendek rendkívüli kihívásokkal néztek szembe a gazdasági válság kitörésekor és az azt követő években.
Az előadók ennek alapján értékelték az elmúlt évtized folyamatait és annak eredményeit, néhol visszásságait is figyelembe véve fogalmazták újra az állam ellenőrzési, illetve felügyeleti jogkörét, szerepvállalásának lehetséges új formáit és terjedelmét. Különösen fontos feladat volt ez a végrehajtás esetében, mivel a bírósági végrehajtók közfeladatot látnak el. Megfelelő eszközöket kellett tehát biztosítani ahhoz, hogy a végrehajtó hatalom rábírhassa a szervezetet a végrehajtás érdekeit, vagyis a végrehajtásnak a társadalmi közérdeket szem előtt tartó működésére.
A téma nemzetközi vonatkozásainak bemutatását az európai közjogi értékek és ismeretek terjesztésére létrehozott nemzetközi szervezet, az Európai Közjogi Szervezet által javasolt szakértők biztosították, akik e körben kiemelten az Európai Unió szerepét tárgyalták: milyen segítséget tud nyújtani a tagállamok közötti együttműködés és kölcsönös bizalom a hiteles és magas színvonalú szakértői tevékenység, valamint a gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb végrehajtás elérésében.
Patrick Sannino, a francia végrehajtói kamara korábbi elnöke is kiemelte a téma fontosságát, hiszen, ahogy előadásában említette, az állam rábízza a közfeladat ellátását a végrehajtókra, szakértőkre. Ez a bizalom egészül ki a civil társadalom, a polgárok azon bizalmával, akik naponta igénybe veszik a végrehajtók és szakértők szolgáltatását. E rendszer alapját az biztosítja, ha a végrehajtók és a szakértők kiérdemlik ezt a közbizalmat, az államét és az egyes emberét is, azáltal, hogy intézkedéseik szakszerűek és feddhetetlenek – idézte fel Petrik Béla.
Ez a fedhetetlenség magában foglalja nemcsak a jogszabályoknak, de az etikai szabályoknak való megfelelést is. A szakértőknek és a végrehajtóknak naponta kell bizonyítaniuk magas szintű képzettségüket, amely egyszerre alapul a minőségi alapképzésen, és a kötelező továbbképzésen. Végezetül a fegyelmi szabályok biztosíthatják a polgárok előtti példaadással, hogy az igazságszolgáltatás ezen kiemelt szereplői megfeleljenek az igazságosság hatékony érvényesülése igényeinek.
Sannino elnök úr szavaival állt összhangban Völner Pál államtitkár úr azon gondolata is, mely szerint az egész igazságszolgáltatás terén érvényre kell juttatni a minőségbiztosítási követelményeket, melyek a közbizalom javításának egyik legfontosabb eszközei lehetnek.
Idézem: „A jól és gyorsan működő bírósági vagy hatósági eljárások szereplőire vonatkozó, megfelelően kidolgozott és alkalmazott kiválasztási, képzési, továbbképzési és vizsgaszabályok, a kompetencia- és összeférhetetlenségi szabályok is megoldást jelenthetnek ahhoz, hogy a jogi hivatásrendek tagjai jól teljesítsenek egy adott igazságügyi eljárásban. Ugyanakkor a szakmai hibákkal vagy késedelmesen közreműködőket – akik valójában késleltethetik az eljárást vagy ronthatják annak eredményét – érdemesebb kizárni a hivatásrend soraiból."
Patrick Safar alelnök úr a különleges francia végrehajtási rendszerről adott rövid áttekintést és ismertette azokat a jogszabályváltásokat, amelyek, ahogyan a magyarországi is, alapjaiban módosították a végrehajtói tevékenység kereteit. E tekintetben Petrik Béla felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar és a francia szabályozás, a rendszer finomhangolása és átalakítása – más- más működési modellt érintve is – milyen párhuzamosan halad. Hangsúlyozta, hogy e szükségszerű változások során az egyensúlyt és a folytonosságot a közbizalom fogja biztosítani, s ez az elv vezethet át a 21. századi kihívásoknak történő megfeleléshez.
A konferencia előadói hangsúlyozták, hogy a hatékony és gyors igazságszolgáltatáshoz szükséges jól képzett egyéneken túl, emberekre van szükség, mert a végrehajtás szembesül leginkább az adósok szegénységével, ezért ahogy Petrik megidézte Magyary Géza fogalomhasználatát, a „szegénységjoggal" e körben kiemelten kell foglalkozni a jövőben.
Ezen belül is, ahogy arra Prof. Ana Guerra Martins is rámutatott, hangsúlyosan kell foglalkozni a tisztességes eljáráshoz való joggal, a méltányosság gyakorláshoz történő hozzáféréssel, a használt nyelv akadálymentességével, amely különösen nagy kihívást jelent az érintett szegénysége, öregsége vagy betegsége esetén.
A jó állami működés meghatározó eleme az igazságügybe vetett közbizalom, fontos ezért tisztázni a közfeladatokat ellátó köztestületek előtt álló kihívásokat, és az arra adható válaszokat, akár jogalkotói, akár jogalkalmazói megoldási javaslatokat.
A konferencia anyagát megörökítő kötet megszületett
A konferencia és most már a konferencia anyagát megörökítő kötet ehhez biztosít a hazai és az európai jogrendszerek szakértőinek magas szintű tudásából áttekintést és feldolgozható, a gyakorlatba átültethető tudásanyagot.
Petrik Béla végezetül hangsúlyozta: azt kívánja, hogy mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók és a tudományos élet képviselői haszonnal forgassák ezt a témában ma megkerülhetetlen, a hazai jogélet autentikus szereplőinek legfontosabb gondolatait tartalmazó és egyúttal nemzetköz kitekintést is biztosító kötetet.