Pénzkövetelés érvényesítése peren kívül: a fizetési meghagyásos eljárás

Debrecen, 2016. január 4. A megújított húszezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.

A jogalkotó annak érdekében, hogy meghatározott összeghatárt meg nem haladó követeléseinket lehetőség szerint gyorsabban és egyszerűbben érvényesíthessük, külön törvényben szabályozta az úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást. A D.A.S. JogSzerviz szakértője az alábbiakban áttekinti, hogy miképp alakul ennek feltételrendszere és menete.

Dr. Heinrich Renáta kifejtette: a fizetési meghagyásos eljárás úgynevezett nem peres eljárás, mely a hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítését szolgálja.

A természetes személy jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátásához egy, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldalán is elérhető formanyomtatványt szükséges kitöltenie, melyhez a kötelezett meghatározott azonosító adatának ismerete szükséges – ezek köre attól függően változik, hogy természetes személy, gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó a kötelezett.

Az eljárás menete

A fizetési meghagyás iránti kérelem a kamarai ügykiosztás keretében az ország területén működő bármely közjegyzőhöz kerülhet – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az eljáró közjegyző kizárólag azt vizsgálja, hogy a kérelem megfelelő rubrikái megfelelően, hiánytalanul kitöltésre kerültek-e a kötelezően megadandó adatokkal, a követelés jogalapjának és összegszerűségének megfelelőségéről nem foglal állást.

Éppen ezért, amennyiben a formanyomtatvány kitöltése megfelelő, a fizetési meghagyást a közjegyző kibocsátja. Azzal a felhívással küldi meg a kötelezettnek, hogy azzal szemben a kézhezvételt követő tizenöt napon belül úgynevezett ellentmondással élhet, azaz a követelést jogalapjában és/vagy összegszerűségében vitathatja.

Kétféleképpen alakulhat

Ezt követően a fizetési meghagyás jogi sorsa kétféleképpen alakulhat. Amennyiben a kötelezett nem veszi át a meghagyást vagy átveszi ugyan, azonban a megszabott határidőben ellentmondással nem él, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanúgy jogerős, illetőleg önkéntes teljesítés hiányában végrehajtható, akár egy bírósági ítélet.

Végrehajtás keretében a végrehajtó elsődlegesen az adós munkabéréből, más jövedelméből, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeiből kezdi meg a letiltást. Ennek eredménytelensége esetén, az adós ingó vagyonára vezet végrehajtást, végül végrehajtás alá vonhatja az adós ingatlan vagyonát.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyással szemben határidőben ellentmondással él, a közjegyző végzést küld a jogosultnak a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulásáról.

Számára szintén a kézhezvételtől számított tizenöt nap áll rendelkezésre, hogy előterjessze részletes tényállítását kereseti kérelem formájában az illetékes bíróságon.

A közjegyzővel ellentétben a bíróság részletesen vizsgálja a követelés jogalapját és összegszerűségét – az ezzel kapcsolatos bizonyítás kötelezettsége a jogosultat, mint felperest terheli –, mely alapján ítéletet hoz a felek közti jogvita tárgyában – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.