A tanulmányi szerződés lényege, hogy a munkavállaló valamely, általában a munkavégzéséhez kapcsolódó képzésen úgy vesz részt, hogy abban a munkáltató őt anyagilag vagy szabadidő szempontjából is támogatja – fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Ezért cserében a munkáltató joggal „elvárhatja", hogy az a befektetés, melyet a munkavállalóba ölt, számára is megtérül. Így a munkavállaló arra vállal kötelezettséget, hogy az érintett tanulmányokat elvégzi, a szükséges oklevelet, vagy diplomát megszerzi.
Ezen felül vállalja, hogy a tanulmányok befejezését követően, meghatározott ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát az érintett munkáltatónál.
A felek szabadon megállapodhatnak
A törvény a fentiek rendezésére a tanulmányi szerződés intézményét tartja fenn, jelentős szerepet adva a feleknek a szabad megállapodásra. A törvény csak azokat a garanciákat határozza meg, melyek a visszaéléseket és az aránytalanságokat hivatottak kiküszöbölni.
Ilyen garancia az, hogy a tanulmányi szerződést a feleknek írásba kell foglalniuk. Ugyanakkor a felek abban szabadon rendelkeznek, hogy milyen támogatást, milyen formában vállal a munkáltató biztosítani a képzés megszerzése során.
Egyúttal a feleknek azt is meg kell határozniuk, hogy a munkavállalót milyen hosszú ideig köti kötelezettség. A munkavállaló ebben az esetben azt vállalja, hogy a támogatás mértékével arányos időn belül, de legfeljebb 5 évig nem él munkavállalói felmondással.
Ezt az időtartamot mindig konkrétan meg kell határozni. Ha a munkavállaló esetleg ezt a felmondási tilalmat megszegi, akkor számolnia kell azzal, hogy az arányos mértékű támogatást vissza kell a munkáltatója számára fizetni.
Mentesülés a szerződés alól
Ugyanakkor, ha a munkáltató valamely, a képzés szempontjából jelentős kötelezettségét nem teljesíti, például nem biztosítja a részvételhez szükséges szabadidőt, holott ez terhelné a szerződés alapján, akkor a munkavállaló mentesülhet a tanulmányi szerződés alapján őt terhelő kötelezettségek alól.
Fontos kitétel, hogy tanulmányi szerződés nem köthető olyan tanulmányok elvégzésére, melyeket a munkáltató kötelezettségként ír elő a munkavállaló számára. Ugyanis ekkor az ezzel járó szabadidőt és költségeket a munkáltatónak eleve – a törvény szerint – kell biztosítania.
Nem létesíthető tanulmányi szerződés például olyan kedvezmények biztosítására sem, amelyek jogszabály alapján járnak a munkavállaló számára. Ilyen például az általános iskolai tanulmányok elvégzése.
A jogviták nagy részét az okozza, hogy a tanulmányi szerződések rendkívüli módon felületesen vannak megfogalmazva, nem tisztázva azt, hogy melyik félnek konkrétan milyen kötelezettségei állnak fenn. Éppen ezért célszerű a tanulmányi szerződés aláírását megelőzően átgondolni és átbeszélni a feleknek a lényeges követelményeket – tanácsolták végezetül a D.A.S. JogSzerviz.