D.A.S. JogSzerviz: az ingatlankiadás főbb kérdései

A tulajdonunkban álló lakást bérlőnek kiadni meglehetősen komoly döntés, és természetesen számos kockázatot is magában hordoz. Az alábbiakban a D.A.S. JogSzerviz szakértője néhány olyan kérdést tekint át, amely fejtörést okozhat a bérbeadók számára.

Kell-e a közjegyzői szerződés? Az érvényességhez a hatályos jogszabály nem kívánja meg ezt az alakiságot – hangsúlyozta dr. Heinrich Renáta.

Ugyanakkor a bérbeadó érdekeit több tekintetben is szolgálhatja, hiszen az egyik leggyakoribb félelem, hogy a birtokvédelmet élvező bérlő nem fizet, de nem is hajlandó kiköltözni az ingatlanból.

Amennyiben belefoglaljuk a szerződésbe, hogy a bérleti díj megfizetésének felszólítás elleni elmaradása esetén a bérlő köteles az ingatlant meghatározott napon belül elhagyni, és a megállapodást közjegyzői okiratba foglaljuk, egy igényérvényesítési lépést megtakarítunk.

Ilyen esetekben ugyanis, ha a bérlő mégsem lenne hajlandó az ingatlant elhagyni, nem szükséges jogi eljárást kezdeményezni a lakás kiürítése iránt, a közjegyzői okirattal közvetlenül kérhető a végrehajtás.

Hozzájáruljak a bérlő bejelentkezéséhez az ingatlanba?

Sokan tartanak attól, hogy amennyiben a bérlő lakcímeként/tartózkodási helyeként bejelenti a bérlemény címét, az többletjogosultságokat nyújthat neki a tulajdonossal szemben. Ez szerencsére nincs így.

A bejelentett lakcímhez egyes városokban vagy városrészeken például parkolási kedvezmény kapcsolódhat, ami a bérlők számára kétségtelenül előnyt jelent. Azonban az adott ingatlanra vonatkozóan többlet jogosultságot, így például tulajdoni igényt sem biztosít.

Mennyi kauciót kérhetek?

Amennyiben a bérbeadó igényt tart arra, hogy a szerződéses kötelezettségek biztosítékaként a bérlő meghatározott pénzösszeget adjon át neki, ennek mértéke a havi bérleti díj háromszorosát teheti ki. Az ennél magasabb összegű biztosítékot erre irányuló kérelem esetén a bíróság mérsékelheti.

Forrás: Origo

Tanácsos belefoglalni az albérleti szerződésbe, hogy a kaució pontosan mire fordítható a bérbeadó részéről (elmaradt bérleti díj és közüzemi tartozások, esetleges károkozás miatti költségek, kiadások).

Szükség lesz átadás-átvételi jegyzőkönyvre?

A későbbi vitás helyzetek megelőzése vagy könnyebb rendezése érdekében mindenképpen javasolt tételesen rögzíteni, hogy milyen ingóságokkal, felszereltséggel és állapotban vette bérbe az ingatlant a vevő.

Bátran készítsünk ennek mellékleteként fényképfelvételeket az állítások alátámasztására – tanácsolta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.