Első körben mindig azt kell megnézni, hogy milyen bíróság előtt kell megindítani a peres eljárást – hangsúlyozta elöljáróban dr. Sáfrány Írisz.
Első fokon a járásbíróságok járnak főszabály szerint. Ez alól kivételt képeznek a munkaügyi perek, az olyan vagyonjogi perek, amelyek pertárgyértéke meghaladja a 30 millió forintot, a személyi állapotot érintő perek és a végrehajtási perek. Ezekben a perekben első fokon a törvényszék jár el. Ezt nevezik hatáskörnek, amely az ügy tárgya alapján jelöli ki, hogy melyik bíróság jogosult eljárni.
Ha megállapítottuk, hogy milyen bíróságot kell keresnünk hatáskör alapján, a következő lépés annak megvizsgálása, hogy a pert hol kell megindítani földrajzilag, ezt nevezik illetékességnek. Magyarországon 113 járásbíróság van, így ha csak annyit tudunk az ügyünkről, hogy járásbíróság előtt kell megindítanunk, akkor lesz miből válogatnunk.
A főszabály az, hogy a peres eljárást az alperes lakóhelye szerint kell megindítanom. A felperes az a személy, aki beadja a keresetet, az alperes az, akivel szemben a keresetben előadott követelést támasztják. Mivel a keresetindítás nem lehetséges anélkül, hogy az alperes ismert legyen, így meg kell nézni, hogy az alperes lakóhelye szerint melyik bíróság az illetékes.
Ha megvan az alperes lakóhelye, akkor célszerű a www.birosag.hu oldalon található illetékességkeresőt használni. Ebbe a rendszerbe az összes magyarországi település betáplálásra került és a helységnév beírásával lekérdezhető, hogy azon a településen melyik törvényszék, illetve járásbíróság az illetékes.
Ha az alperes belföldön nem rendelkezik lakóhellyel, akkor tartózkodási helye az irányadó, ha a tartózkodási helye külföldön van, akkor az utolsó belföldi lakóhelye szerint kell megindítani a pert. Ha belföldi lakó- vagy tartózkodási hellyel sosem rendelkezett, akkor a felperes lakóhelye szerinti bíróság lesz az irányadó.
Ha egy céggel kell perre mennünk, akkor a céget perelhetjük a cég székhelye szerint vagy ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti.
Ez az általános szabály, és most nézzük a speciális szabályok egy részét, amelyek igyekeznek megkönnyíteni az életünket.
Kizárólagos illetékesség
A polgári eljárásjogi törvény két esetben jelöli meg a kizárólagos illetékességet, mely azt jelenti, hogy a pert ezekben az ügyekben máshol nem lehet megindítani.
Egyrészt fogyasztói jogvita esetén, ha a vállalkozás indít pert a fogyasztó ellen, akkor a fogyasztó lakóhelye szerinti bíróság lesz az illetékes. A másik eset, ha a per tárgya felelősségbiztosítási szerződésből ered, akkor a károkozótól eltérő, harmadik személlyel szemben érvényesített követelés iránti pert, a károsult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha volt egy autóbaleset, ahol mi vagyunk a károsultak, akkor a biztosítót a mi lakóhelyünk szerinti bíróság előtt kell perelni. Ez azért praktikus, mert a nagy biztosítók székhelye Budapesten van. Ha mi mondjuk Békéscsabán élünk, nem lenne kellemes tárgyalásonként felszaladgálni Budapestre, autózzon csak a biztosító képviselője....
Kizárólagosan illetékes még az a bíróság is, akit a felek külön megállapodásban kikötöttek.
Tehát már a szerződéses jogviszony keletkezésekor megállapodhatnak abban a felek, hogy ha esetleg közöttük vita lenne, akkor azt melyik bíróság bírálja el.
Ilyen rendelkezést a felek tehetnek írásban, szóban, írásbeli megerősítéssel, olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak, vagy nemzetközi kereskedelemben, olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett.
Fontos, hogy ahol a törvény előírja a kizárólagos illetékességet, ott a felek nem dönthetnek másképp. Tehát egy vállalkozás nem köthet olyan szerződést a fogyasztóval, ahol a fogyasztó előre lemond arról, hogy egy esetleges jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint induljon meg a per.
Vannak olyan bíróságok, amelyeket nem lehet választani a vagyonjogi perek eldöntésére. Ilyen bíróság a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék, míg járásbíróság illetékességébe tartozó ügyekben a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
Ezeken a bíróságokon anélkül is van elég ügy, hogy a felek külön kikötnék őket.
A fenti tájékoztató az hatáskör és illetékesség legfontosabb szabályait tartalmazza, azonban peres eljárás esetén célszerű előbb áttanulmányozni a jogszabályt, hogy biztosan a megfelelő helyen indítsuk meg az eljárást, valamint nem árt kikérni egy jogász állásfoglalását is.
(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)