Gyengébb pozícióban van például a fogyasztó a vállalkozással szemben vagy a munkavállaló a munkáltatóval szemben – húzta alá dr. Sáfrány Írisz.
A jogalkotó a gyengébb pozícióban lévő félről feltételezi, hogy hátrányosabb helyzetből indul egy peres eljárás során, mivel a másik félhez képest kevesebb erőforrással rendelkezik. Ez lehet akár az, hogy nehezebb finanszíroznia a jogi képviselőt vagy az, hogy kevesebb ismerettel rendelkezik az igényérvényesítéssel összefüggésben.
A „fegyverek egyenlőségének elve" mentén ezért biztosítani kell azt, hogy a felek kvázi egyenlő pozícióból induljanak a per során, mely miatt a jogszabály a gyengébb félnek szükség esetén engedményeket tesz.
Ennek körében az általánostól eltérő illetékességi szabályok az alábbiak:
Törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti pert az igény érvényesítésére a jogosult lakóhelye szerinti bíróság is illetékes. Tehát például egy gyermektartás megállapítása iránt indított pert a szülő, a tartásra jogosult gyermek lakóhelye szerint is megindíthatja.
Az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése szerinti bíróság előtt is meg lehet indítani.
A szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a szolgáltatás teljesítésének helye szerinti bíróság előtt is megindítható.
A fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti per esetén az illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye is meghatározhatja.
A szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható.
Gondnokság alá helyezési perben, az a személy az alperes, akinek a gondnokság alá helyezését a bíróságtól kérik.
Logikusan a jogszabály az ilyen perekben engedi, hogy a pert, annál a bíróságnál folytassák le, amelynek területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve amelynek területén az alperes huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik.
Ugyanez vonatkozik arra, ha a pert a gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése vagy felülvizsgálata iránt indítják.
Házassági perekben, az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
A származás megállapítása iránti perekben, melyek célja a szülői viszony tisztázása, az a bíróság is illetékes eljárni, amelynek illetékességi területén a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye van. Ugyanez vonatkozik a szülői felügyelettel kapcsolatos perekre, valamint azokra a perekre is melyek tárgya az örökbefogadás felbontása.
Munkaügyi perek esetén, a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is megindíthatja.
Sőt a munkavállaló felperes dönthet úgy is, hogy a pert annál a bíróságnál indítja meg, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett. A munkáltató viszont a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg, tehát itt újabb példát láthatunk a kizárólagos illetékességre.
Végrehajtási perekben a perre kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság, ha pedig a végrehajtást nem járásbíróság rendelte el, az adós lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes.
Fenti szabályokból is látszik, hogy törekszik a jogszabály arra, hogy a perben gyengébb fél helyzetét javítsa és könnyebbé tegye a peres eljárásokban való részvételét.
Nincs ok az aggodalomra, ha esetleg a peres eljárást mégsem ott indítottuk meg, ahol a jogszabály szerint kellett volna. A keresetlevél beérkezésekor ugyanis a bíróságok hivatalból vizsgálják a hatáskörüket és az illetékességüket és ha észlelik, hogy a per elbírálására másik bíróság köteles, akkor elrendelik a per, illetékes bírósághoz történő áttételét.
Fontos azonban, hogy tisztában legyünk az illetékességi szabályokkal, mert úgy a saját magunk dolgát könnyíthetjük meg. A kizárólagos szabályokon kívül ugyanis, a fent felsorolt illetékességi szabályok vagylagosak, amely azt jelenti, hogy a főszabály mellett alkalmazhatók.