Az édesapákat megillető pótszabadság

Manapság egyre gyakoribb, hogy az édesapák is szeretnék kivenni a részüket a születés körüli teendőkből és a lehetőségekhez mérten, szeretnének minél több időt tölteni az újszülöttel és az anyával. A hatályos munkajog is rendelkezik bizonyos kedvezményről az újdonsült édesapák számára. A D.A.S. JogSzerviz szakértői ezeket tekintik át.

Továbbra sem új keletű rendelkezés az, hogy a gyermeke születése miatt az édesapa is pótszabadságra jogosult. Ez általánosan bevett rendelkezés az Európai Unión belül, bár más tagállamban akár a pótszabadság hosszabb időtartamban is megilletheti az érintett apát.

A gyermek születése esetén járó pótszabadságot tehát a Munka törvénykönyve teszi elérhetővé és ennek különösen nagy jelentősége van a család együttléte szempontjából, melyet érdemes kihasználnia a munkavállalónak.

Hol találhatóak az ide vonatkozó szabályok?

Ennek általános szabályait a hatályos Munka törvénykönyve tartalmazza, míg a részleteket – a munkaviszony esetében – továbbra is 350/2014. (XII. 29.) kormányrendelet állapítja meg (a közszférában dolgozókra a 351/2014 (XII.29). kormányrendelet alkalmazandó).

Melyek a lényeges rendelkezések?

A Munka törvénykönyvének 118.§ (4) bekezdés alapján, az apát gyermeke születése esetén alapesetben 5 munkanap pótszabadság illeti meg. Ha ikergyermekei születnek, akkor a pótszabadság mértéke 7 munkanapra nő.

A fenti szabadságot a munkavállaló kifejezetten kérelme alapján köteles a munkáltató kiadni. Ez azt is jelenti, hogy ennek a szabadságnak a kiadása továbbra sem automatikus. A munkavállalónak igazolnia kell a gyermek, vagy gyermekek születését, melyet születési anyakönyvi kivonat(ok) bemutatásával tehet meg.

A rendelet alapján a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a születési anyakönyvi kivonat(ok)ról másolatot készítsen. Az édesapának ezen felül írásban is nyilatkoznia kell arról, hogy szülői felügyeleti jogát bíróság nem szüntette meg, vagy nem szünetelteti.

Tehát a pótszabadság igénybevételét mindenképpen dokumentálnia kell a munkáltatónak és azt a továbbiakban nyilván kell tartania.

Forrás: MTI/Nagy Lajos

Erre az időre a munkavállalót természetesen juttatás illeti meg, távolléti díj formájában. Azonban ezt végső soron nem a munkáltató fizeti a munkavállaló számára, hanem erre az időre járó távolléti díj és munkáltatói közteher a Magyar Állam központi költségvetéséből kerül jóváírásra.

Éppen ezért téves és hibás az a munkáltatói hozzáállás, mely nem fizet a munkavállaló édesapa részére távolléti díjat. Ugyanis a munkáltató az Államtól ezt az összeget visszaigényli.

Meddig vehető igénybe a pótszabadság?

A pótszabadságot a munkavállaló egyébként a gyermeke születésétől számított második hónap végéig veheti igénybe.

Ha a munkavállaló a pótszabadságra irányadó két hónapon belül munkahelyet vált, akkor is jogosult az új munkáltatónál igénybe venni a teljes vagy részbeni pótszabadságot, ha azt a korábbi munkáltatónál nem vagy nem teljes mértékben vette igénybe. Erről egyébként a korábbi munkáltató – kérelemre – köteles igazolást kiadni.

A pótszabadság olyan nehéz helyzetekben is jár, amikor a gyermek sajnos halva születik, vagy a születését követően meghal.

A feltételek és a pótszabadság mértéke ugyanaz, kivéve, hogy a munkáltató számára a halotti anyakönyvi kivonatot kell bemutatni.

https://das.hu/