Kállai Gábor

Hol végződik a sakktábla?

II. A sakkjáték 2000 éves evolúciója (dióhéjban)

A sakkjáték mai formája ezeréves evolúciós folyamat eredménye. Ásatásokon, sírhelyek feltárásainak alkalmával sokfelé találtak sakkfigurákhoz hasonló szobrocskákat, sőt az is biztos, hogy Egyiptomban már az időszámítás előtti negyedik évezredben játszottak négyzetekre osztott táblán játékokat (2. ábra).

2. ábra

3. ábra

A sakkjáték eredetét igazoló első biztos pont azonban a 7. századbeli Indiához köthető, ahol a csaturanga nevű játékot már a mai sakktáblán, bár még nem teljesen a mai figurákkal játszották (3. ábra).

A játék India után Perzsiát, majd az iszlám világot is meghódította. Harun al Rasid kalifa (763-809) például már nemcsak szerette, hanem támogatta is a sakkozást: a legerősebb játékosoknak életjáradékot biztosított. A játék Európában először Bizáncban tűnt fel, ahol zatrikon néven a 11-12. században Komnénosz Alexiosz császár (1081-1118) szívesen játszotta. A sakkozás mai formája, a figurák mai menetmódja a 15-16. században alakult ki Nyugat-Európában, valószínűleg Spanyolországban vagy Franciaországban. A kor bajnokait név szerint is ismerjük, mint például Ruy López de Segurát (4. ábra), aki II. Fülöp kedvenc játékosa volt, vagy az olasz Giovanni Leonardo da Cutrit, aki 1575-ben Ruy Lopezt is legyőzte. Ő később a sakkozás mártírja lett, mert egyik riválisa megmérgezte. Utóda Paolo Boi lett (5. ábra), aki viszont 70 éves korában azért lett öngyilkos, mert kikapott fiatalabb ellenfelétől.

4. ábra

5. ábra

A sakkjáték feltartóztathatatlanul terjedt el szerte Európában és Magyarországon. A 19. században már nemcsak a családokban, hanem az úri szalonokban is szinte kötelező volt ismerni a sakkjátékot. Később a kávéházakban űzött egyik kedvenc időtöltés lett a királyi sport.

Minden rendszer és szisztéma nélkül megemlítenék néhány híres "sakkozót": Rousseau, Bonaparte Napóleon, Benyovszky Móricz, Kossuth, Széchenyi, Erkel, Zweig, József Attila, Petőfi, Szentgyörgyi Albert (6. ábra), Karinthy, Majakovszkij, Rotschild, Csehov, Einstein és Robert Oppenheimer is a sakkbarátunk volt. És ha már a tudósoknál tartunk, akkor a jelenből feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy például Vizi E. Szilveszter professzor úr is kiváló sakkjátékos (7. ábra).

6. ábra

7. ábra

Ahogy a történetírás megörökíti a sakkozás fejlődését, terjedésének pillanatait, úgy megőriz sakktörténeteket is. Sőt a sakkozás is magában hordozza a történelmet. A játszmákat a sakktábla koordinátarendszerében könnyen lehet rögzíteni, a sakkállások pedig megőrzik a kiemelkedő történelmi figurák gondolatait. Ezek a gondolatok, ha megfejtjük őket, igen sokat elárulnak azokról, akiknek a fejében megszülettek.

8. ábra

A történelmi sakkanekdoták mellett azonban a sakktábla, a hadállások az igazi forrásaink.

Animáció: Sakkfeladvány

Az animáción különleges állást láthatunk; a feladat: világos indul és mattot ad 3 lépésben.

1. c8:H!! Ka3 2. Hb6! axb6 3. axb6 matt!

Ha megnézzük az állást, és megtaláljuk a megoldást, akkor talán Önök is egyetértenek abban, hogy a feladat különlegesen szellemes. A megoldás során valóra válik a lehetetlen, a hihetetlen, hiszen végül az a6-on befalazott helyben álló bástya ad mattot. Valami olyasfélét sugall a feladvány, hogy ne higgyünk a szemünknek, a lényeg gyakran hihetetlen, láthatatlan. A megoldást ismerjük, és ha azt is tudjuk, hogy a feladványt ki alkotta, akkor válhat a meglepetésünk teljessé. A mű mestere Karol Wojtyla, azaz II. János Pál pápa.

Mára a sakkozás versenysporttá is vált. A magyar sakkozás az első nemzetközi sakksikerét 1842 és 1845 között érte el. Ekkor a pesti Wurm Kávéház válogatottja két párhuzamosan zajló levelezési játszmában legyőzte a párizsi Café de la Régence csapatát. A tét óriási volt, hiszen a pestiek 500 forintot tettek 1250 frank ellenében, és bizony ez időben az első sakkmester, Szén József levéltárosi fizetése összesen évi 700 forint volt. A Café de la Régence-ról csak annyit, hogy a 18. századtól olyan nagyságoknak adott menedéket, mint Benjamin Franklin, Rousseau vagy Diderot (animáció).

Animáció: Café de la Régence

A francia forradalom aztán háttérbe szorította a sakkozást, de a 19. század közepére a kávéházba már megint visszaköltöztek a játékosok. A játszmákat francia oldalról a híres sakkjátékos, Deschapelles vezette. Egészen a második lépésig, amikor is a feketével megteendő lépésre a javaslatát leszavazták, ekkor megsértődött és visszalépett.

9. ábra

A pestiek sakksikerének titka a szervezettség volt. Míg a temperamentumos franciák szabadon, egymást zavarva, vitatkozva hozták meg a döntéseiket, addig a Wurm Kávéházban (V. Apáczai Csere János utca 15.) két körben hozták meg a végső döntést. Először három sakkozó tanácskozott előkészítő jelleggel, majd javaslatot tettek a végső döntést meghozó, három mester alkotta triumvirátusnak. Az előkészítők tanácskozását követte figyelemmel az akkor harmincas évei közepén járó Erkel Ferenc (9. ábra) is, aki aztán kora legjobb sakkozója lett, és ő volt a Pesti Sakk-kör elnöke is. (Hogy az Operaház zeneigazgatói posztjáról már ne is beszéljünk.)

Erkel Ferenc utolsó évtizedei találkoznak a szegedi Maróczy Géza ifjúkorával. Maróczy aztán 1945-ben Szabó Lászlónak adta át a stafétabotot, 20 évvel később pedig már Portisch Lajos volt a legjobb magyar játékos. És máris napjainknál tartunk, amikor a sakktábla vidékén a Polgár- és a Lékó-korszakot élhetjük meg (10-14. ábra).

10. ábra

11. ábra

12. ábra

13. ábra

14. ábra