Kállai Gábor

Hol végződik a sakktábla?

IV. A sakkozás mint művészet

Az eddigiekben, remélem, sikerült Önöket arról meggyőznöm, hogy a sakkozást és a sakkozás történetét nemcsak a történelem örökíti meg, hanem a sakkjátszmák is magukban hordozzák a történelmet, történelmi alakok gondolatait. Láttuk, hogy a sakkozás sport is, de hogy mennyiben művészet, az igen szubjektívnek tűnik. Ismét Zweiget idézve: "művészet, ami nem hoz létre műveket". Zweignek ebben sincs igaza. Nézzük csak például az alábbi állást az animáción, mely egy Zámbelly-Maróczy távjátszmában alakult ki (1897-98):

Animáció: Zámbelly - Maróczy távjátszma (1897-98)

A játszma így ért véget:

21. - Bxb5! 22. Vxd4 Bh5+!! 23. Kxh5 Vh3+ 24. Kg5 h6+ 25. Kf4 g5+ 26. Ke5 Ve6#.

Miért szép, miért esztétikus, miért művészi ez a játszmabefejezés? Maróczy a vezére kivételével odaadta az összes figuráját, hogy mattot adhasson. A szellem, a gondolat háttérbe szorította, legyőzte az anyagot. Sokan kutatjuk, szeretjük az ilyen, az életben ritka pillanatokat.

Ez a fajta szépség sok művészt a bűvkörébe vont. Erkel Ferenc mellett például Tolsztoj, Csehov, Kipling, Paszternák, Menuhin is szeretett sakkozni. A mai világhírű művészek közül pedig Madonna, Woody Allen, Marlon Brando, Vladimir Nabokov, Will Smith vagy például Jordán Tamás, Kerényi Miklós Gábor, Bogányi Gergely illetve Spiró György is sakkoznak.

18. ábra

Animáció: Marcel Duchamp (1887-1968)

A sakkozásnak van egy ága, melyben a művészet, a tiszta gondolatok szépségének sakktáblán való megfogalmazása a cél. Ez a feladványirodalom. Nézzünk rögtön egy példát az alábbi animáción.

Animáció: Egy esztétikus gondolat

Savedra (Barbier), Glasgow Weekly Citizen, 1895.

Világos indul és nyer.

1. c7 Bd6+ 2. Kb5 Bd5+ 3. Kb4 Bd4+ 4. Kb3 Bd3+ 5. Kc2 Bd4! 6. c8:B!! Ba4 7. Kb3!, és világos nyer.

Ismét csak azt láthattuk, hogy "a kicsi", azaz a gyalog, legyőzi "a nagyot", azaz a bástyát. Mindez kivételesen szép módon történik. Egy gondolatot fogalmaz meg a feladvány (tanulmány), amelyben semmilyen fölösleges figura nem szerepel. A két király mellett összesen egy gyalog és egy bástya fordulatokat, kalandokat, meglepetéseket varázsol a sakktáblára.

Stefan Zweignek tehát nincs igaza. Ez a feladvány egy művészi alkotás, melyet bárki, bármikor életre kelthet.