IV. A sakkozás mint művészet
Az eddigiekben, remélem, sikerült Önöket arról meggyőznöm, hogy a sakkozást és a sakkozás történetét nemcsak a történelem örökíti meg, hanem a sakkjátszmák is magukban hordozzák a történelmet, történelmi alakok gondolatait. Láttuk, hogy a sakkozás sport is, de hogy mennyiben művészet, az igen szubjektívnek tűnik. Ismét Zweiget idézve: "művészet, ami nem hoz létre műveket". Zweignek ebben sincs igaza. Nézzük csak például az alábbi állást az animáción, mely egy Zámbelly-Maróczy távjátszmában alakult ki (1897-98):
Animáció: Zámbelly - Maróczy távjátszma (1897-98)
A játszma így ért véget:
21. - Bxb5! 22. Vxd4 Bh5+!! 23. Kxh5 Vh3+ 24. Kg5 h6+ 25. Kf4 g5+ 26. Ke5 Ve6#.
Miért szép, miért esztétikus, miért művészi ez a játszmabefejezés? Maróczy a vezére kivételével odaadta az összes figuráját, hogy mattot adhasson. A szellem, a gondolat háttérbe szorította, legyőzte az anyagot. Sokan kutatjuk, szeretjük az ilyen, az életben ritka pillanatokat.
Ez a fajta szépség sok művészt a bűvkörébe vont. Erkel Ferenc mellett például Tolsztoj, Csehov, Kipling, Paszternák, Menuhin is szeretett sakkozni. A mai világhírű művészek közül pedig Madonna, Woody Allen, Marlon Brando, Vladimir Nabokov, Will Smith vagy például Jordán Tamás, Kerényi Miklós Gábor, Bogányi Gergely illetve Spiró György is sakkoznak.
A sakkozásnak van egy ága, melyben a művészet, a tiszta gondolatok szépségének sakktáblán való megfogalmazása a cél. Ez a feladványirodalom. Nézzünk rögtön egy példát az alábbi animáción.
Animáció: Egy esztétikus gondolat
Savedra (Barbier), Glasgow Weekly Citizen, 1895.
Világos indul és nyer.
1. c7 Bd6+ 2. Kb5 Bd5+ 3. Kb4 Bd4+ 4. Kb3 Bd3+ 5. Kc2 Bd4! 6. c8:B!! Ba4 7. Kb3!, és világos nyer.
Ismét csak azt láthattuk, hogy "a kicsi", azaz a gyalog, legyőzi "a nagyot", azaz a bástyát. Mindez kivételesen szép módon történik. Egy gondolatot fogalmaz meg a feladvány (tanulmány), amelyben semmilyen fölösleges figura nem szerepel. A két király mellett összesen egy gyalog és egy bástya fordulatokat, kalandokat, meglepetéseket varázsol a sakktáblára.
Stefan Zweignek tehát nincs igaza. Ez a feladvány egy művészi alkotás, melyet bárki, bármikor életre kelthet.