Alpha Blondy (Elefántcsontpart)
Az elefántcsontparti származású, 1953-ban szültett reggaeénekes eredeti neve Seydou Koné, választott művésznevének jelentése pedig Első Bandita. Blondy főleg erőlteljes politikai töltetű szövegei miatt vált Nyugat-Afrika legsikeresebb előadójává. Zenéjére nagy hatással voltak a reggae őshazájaként számon tartott Jamaica rootzenészei. Dalai több nyelven szólalnak meg: elsősorban dioula, francia és angol nyelven, de olykor arab vagy héber szövegeket is találunk. Fő témái a nyomor, a korrupció, a béke és a szeretet - mondhatni az afrikai aktuális politikai problémák áthatva a reggae szokásos idill-keresésével.
Nemzetközi sikerei 1987-ben kezdődtek egy amerikai turnéval, majd '92-ben megjelent Masada című albuma már a világ 50 országában került a boltok polcaira. Legutóbb akkor került igazán reflektorfénybe, mikor a 2003-as Merci című lemezét az év legjobb reggaealbuma kategóriában Grammy-díjra jelölték.
Angelique Kidjo (Benin)
A Grammy-díjra jelölt énekesnő különös fúziót hoz létre, amikor gyerekkorának nyugat-afrikai zenei forrásait ötvözi az R&B, jazz és funk elemeivel, melyet olykor némi elektronikus popzenei hatással is feldob. A jelenleg Párizsban élő Kidjo nemzetközi hírnevét 1988-ban megjelent debütáló albuma, a Pretty alapozta meg.
Az énekesnőnek összesen kilenc albuma látott napvilágot, de feltűnt már számos nemzetközi sztár lemezein is. Dolgozott már együtt Santanával, Gilberto Gillel és Dave Matthewszal is. Legutóbb a Live 8 koncertek külön afrikai előadóknak szentelt helyszínén, az Eden Project színpadán lépett fel, melynek egyben legismertebb húzóneve is volt.
Baaba Maal (Szenegál)
A szenegáli származású Baaba Maal szintén a Live 8 afrikai küldöttségének sorait gazdagította, ám a The Independent-nek tett nyilatkozatában ő is kifogásolta, hogy nem kértek fel több fekete kontinensről származó zenészt. Maal egyébként Kidjo mellett a világ egyik legismertebb afrikai zenésze.
Zenei pályáját már tinédzserként megalapozta, mikor a 70-tagú zenekar, az Asly Fouta tagja volt, és két évet töltött zenetanulással a nagy hírű Párizsi Konzervatóriumban. Együttesével, a Daande Lenollal egy olyan zenét prezentálnak, mely a nyugati és tradicionális afrikai hatásokat párhuzamosan vonultatja fel. A érdeklődők idén Magyarországon élőben hallhatják Baaba Maalt, aki a 2005-ös Sziget fesztivál világzenei helyszínének csütörtök esti főattrakciójaként lép majd színpadra.
Manu Dibango (Kamerun)
A kameruni születésű Dibango tanulmányait már Franciaországban végezte, majd Brüsszelben kóstolt bele az '50-es évek jazz világába. Az afrikai zene veteránja profi szaxofonosként és klasszikus zenei előképzettségű zongoristaként alakította ki saját stílusát, mely a jazznek és a kameruni makossának egy különleges elegye. Első albumát 1968-ra jegyzik, az igazi sikert azonban Soul Makossa című instrumentális szerzeménye hozta. '73-ban pörgette a számot egy New York-i rádiós DJ, ami a rá következő héten 30 000 eladott példányt hozott Dibangónak.
Zenei sokrétűségének bizonyítéka, hogy jelölték már Grammy-díjra, mint az év legjobb instrumentális R&B-produkciója, az angol Island Records gondozásában reggae-ihletésű lemezekkel jelentkezett, de számos afro-jazz anyaga is megjelent már.
Mory Kante (Guinea)
Az 55 éves guineai nevét sajátos fúziós zenéje kapcsán ismerhette meg a világ. A nyugat-afrikai tradicionális hangszer, a kora (egy 21-húros lant) hangját ötvözte az amerikai hip-hop és könnyűzene ritmusaival. Zenéi slágerként futottak Maliban, Szenegálban és Elefántcsont-parton, valamint Párizs afrikai közösségeiben, majd Á Paris című albuma ismertté tette nevét az Államokban és az Egyesült Királyságban egyaránt.
A Yeke Yeke című világslágerén kívül a szám remixe is ismerős lehet a magyar fülek számára a Leonardo DiCapriót felvonultató A part című filmből, de talán van, aki emlékszik 2002. decemberi fellépésére is a Millenárison. A műfaj kedvelői Mory Kantéval szintén találkozhatnak az idei Sziget Világzenei Nagyszínpadán, ahol a hétvége utolsó fellépőjeként szerepel majd.
A BBC nyomán: Varga Csaba