Amikor nem szólhat a rádió

Tiltólistát emlegettek a napokban a Magyar Rádióval kapcsolatban, amely az önkormányzati választási kampány idejére, egyes politikai szerepet is vállaló előadókat tartalmaz. Nos, mint az megtudtuk, ilyen lista nincs, csak fokozott figyelem. A politika és a popzene kapcsolata szép múltra tekinthet vissza, és jelen ügy kapcsán sorra vettünk mindent, a protest songoktól kezdve, a Bush ellen kampányoló zenészeken át, a háborús időben betiltott dalokig.

A társadalmi/politikai témákat érintő dalok a középkor óta jelen vannak, elsősorban a népdalok szintjén, és ezt a hagyományt ültette át a rockzenébe Bob Dylan, akinek egyik nagy példaképe az a Woody Guthrie volt, aki 1940-ben megírta az egyik leghíresebb protest dalt, a This Land Is Your Land-et (Ez az ország a te országod). Dylan nemcsak, hogy átvette a stafétát Guthrie-tól, de a műfaj legismertebb képviselője lett, és a nyomában jöttek a politikus folk további nagy képviselői (Joan Baez, Phil Ochs). Velük párhuzamosan a feketék polgárjogi harca is megjelent a rockzenében Stevie Wonder, Sam Cooke vagy éppen Marvin Gaye révén, a legismertebbek a hatvanas évekből viszont talán a vietnámi háborút ellenző protest mozgalmak, melyekben John Lennontól, Dylan-en át, a Grateful Dead-ig számos előadó részt vett.

Addigra a protest dal már elszakadt a folkszíntértől, és azóta is a poptörténet velejárója, nem volt olyan társadalmi probléma, amivel zenészek ne foglalkoztak volna, hosszú sora van az abortusszal, kábítószerrel, feminizmussal vagy környezetvédelemmel foglakozó daloknak. Ezek közül többet is veszélyesnek talált a mindenkori hatalom, és így közülük több is tiltólistára került.

A Sex Pistols lefasisztázta a királynőt

A BBC különösen érzékeny volt az észak-írországi helyzettel foglalkozó dalokra, így Paul McCartney (Give Ireland Back to the Irish) és a Police (Invisible Sun) is indexre került. A Falkland-háború idején is felhívták a BBC szerkesztőinek figyelmét, hogy a hírblokkok közelében ne játsszanak félreérthető szövegű dalokat (Elvis Costello: Shipbuilding), míg az intenzíven politizáló zeneszámok is könnyen eltűnhettek a playlistekről (Heaven 17: We Don't Need This Fascist Groove Thang).

A leghíresebb, politikai okból letiltott dal a BBC történetében szintén a fasizmussal kapcsolatos, a Sex Pistols God Save The Queen-jét nem játszotta a rádió 1977-ben, mivel Johnny Rotten a királynő fasiszta rezsimjéről énekelt (a kislemez ennek ellenére No. 1 lett).

Amerikában jóval hosszabb a politikai okokból tiltott dalok sora, ám mivel ott sok helyi rádióadó van, ritkán volt példa az egész országra kiterjedő tiltásra. Így Neil Young sem szenvedett hátrányt, pedig Living With War című új lemeze a klasszikus protest hagyományok jegyében fogant, és honlapján is Living With War Today címmel újságot üzemeltet, amelynek témája természetesen az iraki háború.