Öreg és fiatal gyilkosok visszatérése

Számos érdekes lemez jelenik meg a héten, és az előadók közül ketten is gyilkosnak vallják magukat. Az elmúlt évek egyik sikerzenekara, a Killers most hazatér Amerikába, míg a Killer művésznévre hallgató Jerry Lee Lewis egy megdöbbentően erős lemezzel tudatja, hogy még a világon van. Rajta kívül visszatér még a gótikus metál boszorkája, vagyis Amy Lee és az Evanescence, újabb információkat szolgáltat magáról Beck, felsőbb ligába léphet a Decemberists, és újrázhat a Jet.

The Decemberists: Crane Wife

Várakozások: Ez a portlandi együttes a 19. századi orosz felkelőkről, a dekabristákról vette a nevét, és ennek megfelelően szövegvilágában gyakran kalandozik vissza a múltba, és előszeretettel nyúl szépirodalmi témákhoz is. Az énekes-dalszerző Colin Meloy vezette zenekar az utóbbi évek folyamán szép csendesen az amerikai független rockzene egyik legnagyobb reménysége lett, a tavalyi, Picaresque című albuma már felkerült a Billboard albumlistájára is. A lemezein folyamatos fejlődést mutató, főként folkhatásokat mutató Decemberists aztán most leszerződött egy multikiadóhoz, és a Crane Wife már nagy lépést sejtet a zenekar életében.

Eredmény: Minden esély megvan rá, hogy ezzel a lemezzel a Decemberists kövesse az olyan amerikai indie rock zenekarok útját, mint a Death Cab For Cutie vagy a Modest Mouse, melyek az utóbbi években szintén hirtelen lettek college-kultzenekarból országos kedvencek. Colin Meloy szinte minden egyes szövege egy mini-novellával ér fel, mindezt gazdagon hangszerelt zene kíséri, melyben azért hangsúlyosak a hagyományos rockzenei eszközök is, sőt, néha már-már progresszív rockos elemek is felfedezhetők.

Kiknek ajánlható: Az amerikai indie rock (abból is az ártalmatlanabb fajta) kedvelőinek.

Olyan, mint: Egy igyekvő amerikai zenekar, melyre egyformán volt hatással a folk, a brit pop és progresszív rock.

Jet: Shine On

Várakozások: Az ausztrál zenekar leginkább egyetlen dalnak köszönheti sikerét, az egy mobiltelefon-reklámnak köszönhetően befutott Are You Gonna Be My Girl-nek, amely 2003 őszén került fel a listákra először, de utána még hónapokig a legnépszerűbb rockdalok egyike volt világszerte. Az Iggy Pop Lust For Life című klasszikusára igencsak emlékeztető szám egy csapásra befuttatta a melbourne-i négyest, illetve annak a Get Born című albumát. Az albumon volt még néhány kisebb sláger is, ám a többi szám nyomába sem ért az Are You Gonna Be My Girl-nek, és a Nic Cester vezette kvartett második lemezével az "egyslágeres csoda" bélyeget szeretné magáról lemosni.

Eredmény: Míg az első lemez szinte szétfeszült a fiatalos, punkos indulatoktól, a Shine On visszavesz a tempóból, és garázsrock helyett az Oasis fémjelezte "tradrock" irányba megy el, vagyis a tagok békebeli, kockázatmentes rockzenét nyomnak, kevés saját ötlettel. Már az első lemeznél is problémát okozott a saját karakter hiánya, most ez még inkább érezhető, hiszen akkora megasláger sincs, mint az Are You Gonna Be My Girl volt. Érdekes viszont, hogy a zenekarnak a húzós rockszámok helyett inkább a lassabb balladák jönnek be, talán abba az irányba lenne érdemes elindulniuk.

Kiknek ajánlható: Akik az első lemez garázsrockját kérik számon, nem biztos, hogy örülni fognak, viszont a hagyományos brit rockzene kedvelői felfedezhetik maguknak a zenekart.

Olyan, mint: Egy átlagosnál tehetségesebb rockbanda, amelynek még mindig nincs saját hangja.

Inkei Bence - Sz. Sz. Csaba