A mikrofontól az óvszerig

Nem kis figyelmet kapott a napokban az a hír, amely szerint 50 Cent saját óvszermárka gyártásába kezd. És bár az új vállalkozás bevételének egy részét jótékonysági célokra fordítja majd, a lépés megint ráirányította a figyelmet a rapperek üzleti érzékére. Miért pont a hiphop sztárjai a legsikeresebb üzletemberek a popvilágban és hogyan érték el mindezt?

Ezzel szemben a hiphop szinte kezdettől fogva együtt él a kapitalizmussal, az előadók - kivéve az úgynevezett alternatív hiphop képviselőit - bevallottan üzleti vállalkozásként is tekintik a karrierjüket, és minden más műfajnál többször énekelnek brandekről, így főként autó- és ruhamárkákról. A hivalkodó, drága ékszerek, nyakláncok már kezdettől fogva a gazdagságot jelképezik a jellemzően gettókból, szegénységből feltört rapperek számára, noha a "bling-bling" életstílus csak a kilencvenes évek második felében vált uralkodóvá az irányzaton belül. Akkor vált általánossá a máig jelen levő sztereotip rapper-image, vagyis az ékszerekkel telepakolt, luxusautókban ülő, lengén öltözött lányokkal körülvett afro-amerikai fiatal figurája, aki egy pillanatig sem tagadja, hogy rengeteg pénzt keres, amit drogokra, nőkre, bulikra és mindenekelőtt drága, márkás cuccokra költ el.

Notorious B.I.G.

Erre az időszakra esik a hiphop üzleti áttörése: noha az irányzat már jó ideje rendkívül népszerű volt, a kilencvenes évek közepén, az addig periférikusnak számító gangsta (vagy hardcore) rap megjelent a mainstreamben, és kellően popos verzióban hozzájárult ahhoz, hogy az 1995 és 1998 közötti időszakot valóságos "hiphop boomként" emlegessék a szakértők. Ekkor tört át ugyanis Sean "Diddy" Combs Bad Boy Records nevű lemezcége, köszönhetően a kor szupersztárjának, Notorious B.I.G.-nek, és ekkorra kezdett el istenigazából dőlni a pénz a hiphopban is.

Igaz, voltak már a műfajnak szupersztárjai addig is, de közülük a legnagyobb, MC Hammer olyan példát mutatott követőinek, amelyből valamennyien tanultak. A kilencvenes évek első fekete csillaga ugyanis bámulatos gyorsasággal ment csődbe, főként az esztelen költekezésének köszönhetően, és azóta is vele példázzák a bukott sztárt. (Egyébként pont Hammer példája mutatja, mennyit változott a világ 15 év alatt: ő volt ugyanis az első rapper, aki komolyabb cégek reklámjaiban szerepelt, és akkor hiphop-berkekben sokan arról beszéltek, hogy a rapper eladta magát - mondani sem kell, hogy azóta a fő kritikusai ugyanúgy feltűnnek hirdetésekben vagy beszálltak a pénzcsinálásba, mint bármelyik kollegájuk.)

Mielőtt a legismertebbeket mutatnánk be, említést kell tenni az első igazi rapmogulról, a Def Jam kiadót alapító Russell Simmonsról, aki 1984-ben Rick Rubinnal alapította a lemezcéget, és az olyan sikeres előadóknak köszönhetően, mint LL Cool J vagy a Beastie Boys, hamar milliomossá vált, és más üzleti vállalkozásokba is belekezdett. Rövidesen ruhamárkát indított, film- és tévéprodukciós céget alapított, reklámügynökséget működtetett és még egy sereg másba is belevágott, aminek köszönhetően megtehette, hogy 100 millió dollárért eladta a Def Jam-beli részesedését a Universalnak, viszont magát a brandet megtartotta, így a Def Jam kifejezésre építve, bármilyen terméket piacra dobhat, amikor úgy látja jónak.