Őszinte, kőkemény és halott

"A magyar rock élő legendái" címmel kétnapos, múltidéző rockfesztivált tartanak a hétvégén a Papp László Budapest Sportarénában. Összesen tizenkét zenekart láthat a nagyérdemű, köztük olyan korszakos jelentőségű együtteseket, mint a Beatrice, a Bikini, az Edda vagy a P. Mobil. A fellépők nagyobbik része kötődik valamilyen formában a hetvenes-nyolcvanas évek "őszinte, kőkemény" rockzenéjéhez, mint ahogy az egykori "fekete bárányok" is hiánytalanul képviseltetik magukat, a névsorból talán csak a Piramis hiányzik, amely azonban néhány héttel ezelőtt már megtartotta a maga nosztalgiakoncertjét.

Kétségtelenül bele lehet kötni a rendezvény beharangozójában szereplő hangzatos kijelentésekbe is ("az igényes élő rockzenére ismét van igény" vagy hogy a fellépőket "ugyanaz a fiatalos hév és lelkesedés, a rockzene szeretete és a rock&roll életérzés átadása hajtja, mint annak idején a 70-es-80-as években"), de valahogy csak el kell adni a műsort, és naponta olvashatunk még túlzóbb marketingszövegeket.

Frenreisz Károly

És végül Sebők azon megállapításával sem igen lehet vitatkozni, hogy az "őszinte, kőkemény rock visszavonhatatlanul halott", hiszen tényleg az, akár a műfaj mai agóniájára, akár az egykori zenészlegendák mélyrepülésére gondolunk. Ennek ellenére tetszik, nem tetszik, nagyon sokan vannak, akiknek a fiatalságát jelentették ezek az együttesek, és tőlük bűn lenne megvonni azt a lehetőséget, hogy láthassák őket még egyszer (ha nem utoljára). Biztosan lesznek, akik nem hajlandók megbocsátani a Dalos fedőnevű ügynöknek, vagy olyanok is, akiknek Schuster Lórántról már nem a P. Mobil, hanem a Pannon Nemzeti Front jut az eszükbe, ők vélhetően otthon maradnak. Azt viszont nehéz elképzelni, hogy túl sokan lennének, akik számára Hobó vagy Frenreisz jelentették a magyar zenészerkölcs védőbástyáit, és most elszörnyedve látnák, ahogy ezek is összedőlnek.

Az ügynökbotrányba keveredett zenészek kapcsán talán el lehet fogadni, hogy ha azok megbocsátottak nekik, akikről annak idején a jelentéseiket írták, akkor a legfontosabb lépésekre már sor került az ügyben. A szélsőjobb felé orientálódó rockereknek vélhetően jobb dolguk is lenne az agitálásnál, ha annak idején megjelenhetett volna lemezük és azért megkapták volna a pénzüket is. Vagy vegyük például Nagy Ferót, aki a nyolcvanas években besúgója szerint "jó körülmények között élt", hiszen vásárolt egy Trabantot, ma pedig kevesebb nyugdíjat kap, mint az őt megfigyelő ügynök tartótisztje. Ő most kénytelen magyarázkodni, amiért alacsony színvonalú show-műsorokban lép fel, és ráadásul még csak nem is vallhatja be, hogy anyagi okokból vállal el mindent, miközben a Sex Pistols jó tíz éve büszkén hirdette, hogy csak a pénz miatt állt össze újra.

Az Edda vagy a Karthago populáris kanyarjai vélhetőleg a régi rajongókat még jobban zavarják, mint az őket ezért kárhoztató újságírókat, de a többségük biztosan el fog menni az Arénába a zene vagy a nosztalgiázás miatt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egykori csöves nemzedék nagy része is még a Kádár-rendszerben vált nagykorúvá, és sokan közülük szintén megkötötték a maguk kompromisszumait akkor vagy azóta, éppen ezért nem fogják semmilyen erkölcsi magaslatról nézni a koncertet. Jó példa erre, hogy a Piramis rajongói sem fütyülték ki a becsületről éneklő zenekart, pedig a csempész- és ügynökügyek után lett volna okuk rá.

Beatrice

Ők azonban inkább arra emlékeztek, hogy a hazugságra épülő rendszer idején is volt néhány év, amikor elfeledkezhettek arról, hogy tizenéves korukra javában repedezett "a szocialista Magyarországnak" nevezett tákolmány, és a nyíltan nem kimondott gazdasági válság mellé társadalmi problémák is társultak. Nőtt a válások és halálozások száma, ekkoriban vezette Magyarország az öngyilkossági világranglistát, és egy teljes generáció toporgott a felnőttkor küszöbén tanácstalanul - nekik az alföldi papucs és az őszinte, kőkemény rock jutott, meg az almabor, rosszabb esetben a ragasztó vagy a rendőrség zaklatása. Ha pedig mindezt túlélték, jött a még nehezebb mutatvány, ami az elmúlt húsz évben sem lett minden szempontból könnyebb. Ezek után még az emlékezés lehetőségét is megvonni tőlük felérne egy büntetéssel.