Jeff Buckley
Ez a rendkívül nagy hatású énekes-dalszerző leginkább úgy került be a köztudatba, mint aki nélkül nem lenne se Radiohead, se Travis, se Coldplay, sőt, még James Blunt és a többi "szenzitív" singer-songwriter sem. Ennek ellenére Jeff Buckley jóval több volt, mint egy, az érzelmes dalait fejhangon éneklő melankolikus előadó, és munkásságában ez az érzelmes vonal ugyanakkora szerepet játszott, mint a klasszikus rockzenekarok dramatikus világa, ezen belül is a Led Zeppelin jelentette az első számú hatást.
Buckley - akinek egyébként édesapja, Tim Buckley is neves énekes-dalszerző volt a hetvenes években - első lemeze gyerekként a Led Zep Physical Graffiti-je volt, és később, amikor feldolgozásokkal megkezdte saját zenészi karrierjét, magától értetődő volt, hogy Zeppelin-dalokat is játsszon. Első (és egyetlen) albuma, a Grace 1994-ben jelent meg, és gyorsan nagy sikert aratott, mára több mint 2 milliót adtak el belőle világszerte, de Buckley számára mindennél többet jelentett, hogy maga Jimmy Page is el volt ájulva a lemeztől, sőt, egyenesen "az évtized albumának" nevezte egy interjúban. (Az Allmusic kritikusa szerint a lemez egyébként olyan, mint egy Led Zeppelin-album, méghozzá egy lounge jazz iránt rajongó, ambiciózus folkzenész előadásában.)
A Grace-t azóta is a korszak egyik legnagyobb jelentőségű lemezének tartja a szaksajtó, igazán kultikus státusba pedig akkor került, amikor 1997. május 29-én Buckley harmincévesen belefulladt a Mississippibe. A szemtanúk elmondása szerint mielőtt szem elől vesztették volna, a zenész a Whole Lotta Love-ot énekelte együtt a rádióval, amikor fürödni indult. A halála után megjelent koncertlemezek közül kettőn is játszik Led Zep-számot: a Night Flight-ot és a Kashmir-t.