Csatlakozzunk a Feeling zenekarhoz - heti lemezajánló

Mindössze két évet kellett várni a soft-rockban utazó The Feeling zenekar visszatérésére. A második korongjuk erőteljes, magával ragadó power-pop dalok gyűjteménye lett. Az angol zenekar mellett szintén a napokban jelentette meg régóta várt albumát Dolly Parton, aki már tíz éve nem készített tradicionális country lemezt. Az alábbiakban egy tehetséges readingi fiatal lány új lemezéről is írunk, aki bár nem tud úszni, énekelni annál inkább. Erre a hétre is jutott két indie zenekar: a szintén roppant fiatal I Was A Cub Scout és a szintén readingi Pete And The Pirates.

I Was A Cub Scout: I Want You To Know That There Is Always Hope

Várakozások: Ha már az előző lemeznél megemlítettük a várost, akkor a két 18 éves zenészből álló I Was A Cub Scout kapcsán is jegyezzük meg, hogy otthonuk, Nottingham nem éppen a könnyűzene fellegvára (azért a Tindersticksért nagyon hálásak vagyunk). A Cub Scout Todd Mariott énekes-gitáros-billentyűs egyszemélyes, dobgépes házi-projektjeként indult, ám William Bowerman, hús-vér dobossal hamarosan duóvá bővült és úgy is maradt. Az első kislemezek 2006-os megjelenésekor még csak zöldfülű tizenhat éves fiúk már akkor túl voltak egy-egy korábbi punkzenekaron, közös együttesükkel azonban zsánereken túli zenét céloztak be. Persze ez nem annyira könnyű, mint azt az ember ebben az oly zsenge korban - tettvággyal tele - elképzeli, ám a duó a médiafigyelmet vonzó hamvasságán túl dalaival is sikeresen hívta fel magára a figyelmet. Valószínűleg az érzékeny szövegek és ének miatt, meg talán viccből is többen az 'szintis emo' jelzőt aggatták rájuk, ők pedig cseppet sem jöttek zavarba, vigyorogva vállalják, holott szerzeményeik a semmilyen emo-sztárok helyett maximum a Bright Eyes-dalokban megbújó indie-emoval hozhatók összefüggésbe.

Eredmény: Az Electric Soft Parade duó is még húszon innen mutatkozott be egy erős dalcsokorral, a rokonság itt-ott a hangulatban is tetten érhető, ám az I Was A Cub Scout sokkal inkább az amerikai Postal Service duóval mutat hasonlóságokat, noha annál itt kissé erőteljesebb a gitárhasználat, valamint nagy sláger és koherens album tekintetében azért elmarad tőle. Persze nem kell szégyenkeznie a párosnak, ha a legjobb pillanatokat vesszük alapul, Mariotték szép remények előtt állnak. A kislemezen kétszer is kiadott Pink Squares fülbemászó, egyszerre epikus és felemelő, hatásos popdal, továbbá azt is alátámasztja, hogy fejlődőképes a zenekar, az újabb verzió erősebb lett, és a haladás általában is elmondható - persze ebben a korban ez még kötelező is. Az egyre magasabbra emelés trükkjét hatásosan kihasználó Ps And Qs mellett a lemez csúcspontjának a változatos billentyűsöket felvonultató The Hunter's Daughter számít, a tempós slágerszám felépítése is ígéretes. Nyilvánvalóan nem volt még egy egész lemeznyi erős dala a duónak, ezért aztán jó néhány megoldás többször visszaköszön. Most még jellemzően egyféle dalok jönnek ki belőlük, és Mariott éneke is túlzottan vonalas, de ha ezek megváltoznak, akkor még biztosan hallani fogunk felőlük. Debütlemeznek pedig ez a szép hosszú című korong is bőven megteszi, sőt az egyen indie-mezőnyből még simán ki is tűnik.

Kinek ajánlható: Akinek úgy általában tetszik a szintis-elektronikus tánczene és a gitárpop egymásnak eresztett kevercse, az ezen is talál apró örömöket.

Olyan, mint: a legtöbb tehetséges tizenhét éves, tele ambícióval, reménnyel, lehetőséggel és tapasztalatlansággal.

(DE)