Vissza az alapokhoz és az emo&bass születése

A rendszerváltás éveinek egyik legnépszerűbb hazai alternatív zenekara, a Pál Utcai Fiúk új lemezzel jelentkezett, és hallhatóan szeretne visszanyúlni a dicsőség éveihez. Az emo-rock és a drum&bass összeházasítását a Pendulum új lemezének köszönhetjük, erős lemezzel szilárdítja meg a vezető amerikai indie rockzenekarok között a Death Cab For Cutie, míg öntudatos és szép lemezzel lép ki bátyja árnyékából Martha Wainwright. Lemezajánló.

Martha Wainwright: I Know You're Married But I've Got Feelings Too

Várakozások: A kanadai énekes-dalszerzőnő leginkább bátyja, Rufus révén ismert, pedig a saját jogán is lassan az lehet. Első nagylemeze cím nélkül jelent meg 2005-ben, bár korábban már jó pár EP-t piacra dobott. Martha Wainwright bátyja muzsikájánál folkosabb beütésű, akusztikus gitáros dalokat szerez, debütáló nagylemeze sokak szerint a 2005-ös év egyik legjobb női albuma volt. 2004-ben felbukkant Rufus Want Two című lemezén (turnézott is vele), majd hallhattuk az Aviator című filmben énekelni, és második albumát már egész komoly várakozás fogadta, miután a Montrealban élő énekesnő tavaly számos fesztiválon is fellépett, ráadásul a V Fesztiválon még a népszerű Snow Patrollal együtt énekelt.

Eredmény: "Tudom, hogy megházasodtál, de nekem is vannak érzéseim" - áll az album címében, és ez nemcsak, hogy figyelemfelkeltő hatással bír, de nagyon jellemző is az egész lemezre. Wainwright ugyanis egy az öntudatos énekes-dalszerzőnők közül, aki ugyan mindig megjárja a pasikkal, viszont jól be is olvas nekik a dalaiban. A folkos beütésű popzenén azonban nem mindig érződik a düh, többségében változatosan hangszerelt gitárpop, amit hallunk, és például a You Cheated Me vagy a Bleeding All Over You kifejezetten slágeres. A lemez közepe felé akadnak aztán csendesebb, befelé forduló számok is, hogy a végén két meglepetés is érje a hallgatót: előbb a Syd Barrett-féle Pink Floyd legnagyobb slágere, a See Emily Play, majd a Eurythmics Love Is A Stranger-je szólal meg Wainwright akusztikus, kellemes körítésében. Hol elgondolkodtató, hol csak kifejezetten szép lemez, és bár Rufus is felbukkan egy számban, de ezzel a lemezzel a húga végleg elérte a művészi nagykorúságát.

Kiknek ajánlható: Egyedülálló nőknek, akiknek néha jól jön egy kis támogatás a hifiből.

Olyan, mint: Egy nem átlagos énekes-dalszerzőnő, aki szerencsére közelebb áll a Kate Bush-féle eklektikus vonalhoz, mint az Alanis Morissette-szerű "nagyszájú lány gitárral" toposzhoz.

(IB)