Bodrogi Gyula dühös az éhező gyerekek miatt

Kossuth-díjas, a nemzet színésze, az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb művésze, aki szinte minden műfajban otthon van, a kabarétól a vígjátékon, az operetten át a drámáig és az örökzöld slágerekig. 170 színpadi szerep, sok játékfilm, köztük a Szomorú vasárnap, számtalan tévéfilm és sorozat, például a Linda fűződik a nevéhez. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Szürkevarjú a Vukban és Süsü, az egyfejű sárkány. Bodrogi Gyula Cervantes Don Quijote című darabjának próbájáról érkezett a beszélgetésre.

• Bodrogi szerint nincs műfaj, csak szerep van, azt kell jól eljátszani.
• Siker nélkül nincs színház.
• Nem érti, hogyan élhetnek Magyarországon olyan sokan nyomorban, amikor a politikusok milliárdokat lopnak el.
• Régen Aczél György meghívta vadkacsára vadászni.
• Legutóbbi könyvét a Nemzetközi Könyvfesztiválon dedikálta.

Milyen volt a próba?

Jó. Reviczky Gábor játssza a búsképű lovagot, én meg hű kísérőjét, Sancho Panzát alakítom. Vidnyánszky Attila a rendező.

Korábban már játszotta Sancho Panzát.

Igen, a La Mancha lovagja című musicalben.

Számít a műfaj, amiben játszik?

Szerintem a színésznek nem. Nincs műfaj, csak szerepe van, azt kell jól eljátszania. A műfaj csak a közönséget érdekli. A néző vagy azért megy színházba, mert nevetni akar, vagy valamilyen komoly darabra vágyik. Kabarét választ, vagy esetleg a Hamletet.

Az egyik oldalon azt hallom, hogy milyen sokan élnek nyomorban, másfelől meg azt, hogy milliárdokat loptak el Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Ön szerencsés alkat, mert drámában, vígjátékban és zenés darabban egyaránt otthon van.

Nagy szerencsém van, mert amióta elkezdtem a pályát, majdnem 60 éve, mindig kaptam olyan szerepeket, amiket jól el lehetett játszani. Ezért bennem nem alakult ki az az érzés, hogy szerepálmom legyen. Nem jutott eszembe, hogy ezt vagy azt a szerepet nekem kellett volna eljátszani. Esetleg időnként sajnálkoztam, hogy nem játszottam sok zenés, táncos mozifilmben, pedig fiatalon egész jól táncoltam.

Mi a siker?

Erős meggyőződésem, hogy siker nélkül nincs színház, onnantól a határ a csillagos ég.

A színművészeti főiskola után, 1958-ban nem kellett vidékre szerződnie, hanem azonnal a József Attila Színházba került. Ezt hogy csinálta?

Vidékre kellett volna mennem, de Törőcsik Marival férj és feleség voltunk. Mari akkorra már szinte világhírű sztár volt, mert a főszereplésével készült Körhinta című Fábri-filmet a cannes-i filmfesztiválon, 1956-ban Arany Pálma-díjra jelölték. Őt szerződtette a Nemzeti Színház, így "családegyesítés" révén engem a József Attila Színházhoz vettek föl. Huszonnégy évig voltam ott.

Olyan színésznagyságokkal játszhattam, mint Sinkovits Imre és Darvas Iván Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Érdekes módon ez a külvárosi színház közben igazi fővárosi színházzá változott. Ehhez hozzájárult, hogy az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért sok kiváló színészt ide dugtak, hogy ne kelljen elküldeni őket a pályáról. Külvárosi száműzetésbe kerültek, így aztán olyan színésznagyságokkal játszhattam, mint Sinkovits Imre és Darvas Iván. Remek színház volt!

Azután a Vidámszínpad igazgatói posztja jött 1982-től 20 éven át.

Fél évig agitáltak, hogy vállaljam el az igazgatást. Vinkó Józseffel, aki a József Attilában dramaturg volt, megbeszéltük, leírjuk, hogy mit akarunk csinálni, és ha arra rábólintanak, akkor elvállalom a posztot. Így aztán magunkat hibáztatom azért, hogy azóta mindig pályázatot kell beadni, ha valaki színházat akar vezetni.

Milyen igazgató volt?

Tizenöt évig egészen jól éreztem magam, de az utolsó ötben már nem. Mivel azt ígértem magamnak, hogy 2001. december 31-ig csinálom, ezt betartottam. De öt évvel korábban kellett volna abbahagynom. Na, mindegy! A 15 év alatt sok újdonsággal rukkoltunk elő.

Mindig hűséges vagyok ahhoz, akivel együtt élek Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Hogyan került az új Nemzeti Színházhoz?

Schwajda György, az akkori igazgató nyújtott kezet, és 2002. március 15-én, a megnyitón a Szikora János rendezte Ember tragédiájában már arkangyalt játszottam. Azóta is ott dolgozom. A Nemzeti mellett fölléptem a József Attila Színházban, nem szakadt meg a kapcsolatom velük, rendeztem Pécsett és Székesfehérváron. Játszottam a Szegedi Szabadtéri Játékokon és a Karinthy Színházban is.

Nemcsak a volt színházaival, hanem régi asszonyaival sem szakadt meg a kapcsolata. Törőcsik Marival és Voith Ágival, fia anyjával ma is jó barátságot ápol.

Abszolút így van. Mindig hűséges vagyok ahhoz, akivel együtt élek, így most Angélához. Ez fontos.

Hogy lett színész?

Azt szoktam mondani, hogy nem én választottam ezt a pályát, hanem a pálya választott engem. Kilenc éves koromban Pápán színházi emberek jöttek az iskolába, és azt mondták, "ez a gyerek kell nekünk". Ott játszottam először színpadon. Azután bármelyik iskolába kerültem, mindenhol szerepeltem, énekeltem, szavaltam, táncoltam.

Anyai nagyanyám tényleg csoda nő volt. Tudott kemencét építeni, falat húzni, mosni, kertészkedni Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Egyből fölvették a színművészetire?

Igen. Rendezőnek jelentkeztem, de abban az évben nem indult ilyen szak, így kerültem a színész szakra. Akkor még a színészszakma nagyon vonzó volt. Most inkább a rendezőké a terep. Meggyőződésem, hogy két dolog nélkül nincs színház: színész és közönség nélkül.

Korábban tanított a színművészetin. Miért hagyta abba?

Négy-öt évig tanítottam zenés színészmesterséget, de a sok munkám miatt lemondtam róla, mert nem tudtam bejárni rendesen az órákat megtartani.

Mi foglalkoztatja leginkább a színházi élettel kapcsolatban?

Bánt, hogy mostanában, ha bemutatunk egy darabot, kétszer eljátsszuk egymás után, majd egy hónap múlva harmadszor, azután havonta kétszer vagy háromszor, akár siker, akár bukás. Azt mondják, hogy a szervezés miatt van így, de nem hiszem.

Milyen gyerekkora volt?

Több helyen laktam a szüleimmel az országban. Apám foglalkozása, na meg a háború miatt. Mostanában, ha hallom, hogy a fiatalok a háborúról vagy a különböző rendszerekről beszélnek, mosolygok, mert volt részem mindegyikben.

Amikor megláttam a szomszéd gyereket egy szelet megkent kenyérrel a kezében, sírva fakadtam Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Különböző interjúkban sokat emlegette a nagyanyját. Milyen asszony volt?

Apám édesanyja tényleg csoda nő volt. Tudott kemencét építeni, falat húzni, mosni, kertészkedni és minden helyzetben etetni az unokáit.

Tényleg éhezett is gyermekkorában?

Ez nem volt különleges helyzet, mert háború volt. Egyszer annyira elkeseredtem, hogy amikor megláttam a szomszéd gyereket egy szelet megkent kenyérrel a kezében, sírva fakadtam.

Mit szól ahhoz, hogy a háború után 70 évvel, a mai Magyarországon legalább 80 ezer gyerek éhezik?

Nagyon dühös vagyok. Nem értem a dolgot, mert az egyik oldalon azt hallom, hogy milyen sokan élnek nyomorban, másfelől meg azt, hogy milliárdokat loptak el, és vajon kinek a szája elől? Hetek óta várom, hogy valaki, akár ellenzéki, akár kormánypárti megkérdezi, hol van az a pénz, de csak azt hallom, hogy följelentést tettek ismeretlen tettes ellen. Úgy látszik, az ügy "titkosítva van 80 évre".

Írással is foglalkozik, eddig három könyve jelent meg.

Csak szórakozásból írok.

A 80 év 80 recept 80 történet című legutóbbi könyvét a Nemzetközi Könyvfesztiválon dedikálta.

Nagyon jó volt, élveztem az emberek érdeklődését. Ádám fiam ötlete volt, hogy 80 éves koromra csináljunk közösen egy könyvet. Ő az ételek fotózását vállalta. Kiderült számomra, hogy a dolog nem is olyan egyszerű. Ki kellett választanom és sorba raknom 80 történetet, pedig van legalább kétezer. Korábban írtam egy könyvet Irka-firka címmel, előtte meg a Vadász néha főz is címűben a vadételekről értekeztem.

Ádám fiam ötlete volt, hogy 80 éves koromra csináljunk közösen egy könyvet Fotó: Marton Szilvia - Origo

Ír még verset?

Á, mostanában nem.

A könyvekből is kiderül, hogy nagyon szeret főzni. Tanulta?

Jó ideig a nagymamával laktunk Érdligeten, ő még a tökből is tudott húslevest és rántott húst csinálni. Valószínűleg tőle örököltem ezt a készséget, de a fiam, Ádám is jól főz, neki vendéglője van. Régről maradt szokásom, hogy mindig van nálam bicska (mutatja is a fekete berakásos acél szerszámot), hátha szembejön velem egy jó kis füstölt szalonna. A főzés tudománya ízlés és fantázia függvénye. Ha körülnézek egy piaci zöldségesstandon, összeállítom belőle a menüt, de persze a közeli hentest sem hagyom ki.

Recept alapján főz, vagy improvizál?

Van olyan recept, amit megnézek, például azért, hogy 15 deka liszthez három vagy két tojást vegyek, 15 vagy 30 percig süssek, de mostanában Angéla átvette a hatalmat a konyhában, és nagyon jó ételeket készít.

Jó erőben van. Ezt a természetjárás, a vadászat teszi?

Mind a kettő. Meg a gének. A jóisten így adja, vagy úgy adja az embernek.

Politikusokkal is vadászik?

Annak idején Aczél György meghívott Soponyára, vadkacsavadászatra, Czinege Lajos hadügyminiszter pedig egy fellépésért cserébe szarvasbika-vadászatra. Akkor állami területek voltak, nagy rend volt, és fegyelem. Most is az van persze, mert másként nem is lehetne vadászni, csak a területek privát kézben vannak.

Mostanában hova jár, hol szeret vadászni?

Megyek Pécs mellé, Mánfára, aztán Tatára, Sopronba, Szeged-Szőregre is járok, meg Nógrád megyébe. A barátaim hívnak.