„Az egyik legnagyszerűbb kulturális termékünk maga a zenénk.
Ez olyan sokoldalú és sokrétű, hogy nem lehet eléggé terjeszteni”
- mondta Keller András, a Concerto Budapest vezetője a 2016/17-es évad bemutatásakor.
A következő évadban a zenekar a nagy és örök klasszikusok tolmácsolása mellett nagy hangsúlyt fektet a kortárs magyar szerzők friss, debütáló műveinek bemutatására, a magyar zenei örökség gondozására, a fiatal tehetségek felkarolására, de „sztárfellépőkben” és izgalmas fúziókban ezúttal sem lesz hiány.
A program összeállításakor Kellerék ezúttal sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a magyar zene itthoni interpretálására, lehetőleg minél szélesebb rétegeket megszólítva – ebben a szellemben jött létre a repertoárban a Magyar kincsek programsorozat, amellyel nemzeti zenei örökségünk halhatatlanná válásának adózik a zenekar,
Liszt Ferenctől Bartókon és Kodályon át a két háború közt születettek zenéjéig húzva ívet a hazai zenei élet nagy nevei között.
E sorozat egyik kiemelkedő része lesz március 23-án a Huszárik Zoltán-emlékest a Pesti Vigadóban, amelyen megszólal majd Jeney Zoltán újonnan komponált szimfonikus szerzeménye, Kocsár Miklós Huszárik tiszteletére írt kürtversenye, illetve az Elégia című híres rövidfilmjének zenéje is.
Az évadban öt frissen született magyar mű bemutatójára kerül sor Premier címmel, hagyományteremtő jelleggel, igaz, a kialakult koncertgyakorlattól kissé eltérően: ezeken az alkalmakon, egy-egy koncert után, 22:00 órai kezdéssel mutatják be az új, eddig soha nem hallott kortárs műveket. A sorozatban Vidovszky László, Snétberger Ferenc és Dukay Barnabás ősbemutatói szólalnak meg.
A koncertek után egy pohár bor mellett kötetlen beszélgetésen ismerheti meg a közönség alaposabban a művet és az alkotóját.
Egy másik fontos bemutató, igazi kuriózum lesz Gyöngyösi Levente újonnan komponált versenyműve, az Úgy elmennék, ha mehetnék című, népi hangszerekre és zenekarra írt concerto bemutatása a Müpában január 26-án, amelyet a Concerto Budapest a Muzsikás együttessel együtt szólaltat meg.
Keller András szerint a Concerto kortárs irányba nyitása a szakma, a kritikusok egy részének tetszését is elnyerte az elmúlt években, ugyanakkor vitatkoznak is róla. A magyar közönségnek nehéz eladni a friss szerzők műveit, szívesebben vesznek jegyet Beethovenre, mint egy ismeretlenebbül csengő kortárs estre.
Így látja ezt Hoppál Péter államtitkár is, aki merésznek nevezte a zenekar vállalását: szerinte a mai hallgatóság a 20. században már eleve úgy szocializálódott, hogy a koncertplakátokon is csak régi zenével találkozik.
Az együttes szolgálatot és missziót teljesít a kortárs, 20. századi szerzők behozásával, hangsúlyossá tételével,
nemcsak Budapesten és Magyarországon, hanem külföldön is - mondta az államtitkár.
A koncerttermekben immár sokadszor visszatérő világsztárokat is üdvözölhetünk, akiket akár már évtizedek óta szeret a magyar közönség, például Gidon Kremert (az ő 70. születésnapja alkalmából rendezett 3 versenyműves koncert egyébként is kiemelkedő eseménye lesz az évadnak április 9-én), Gennagyij Rozsgyesztvenszkij és feleségét, Viktoria Postnikovát, Anna Vinnickaját, Arlid Engegardot, Heinz Holligert, Isabelle Faustot, James Galway-t, Jevgenyij Koroljovot, Kocsis Zoltánt, Perényi Miklóst vagy Várjon Dénest.
2016 a 135 éve született Bartók jegyében telik, a 940 millió forintos Bartók-programból egy 150 milliós programcsomagot a Concerto Budapest visz, részben belföldi, részben külföldi koncertturnék és programok megvalósításával, olyan partnerek mellett, mint a Zeneakadémia vagy a Müpa.