Új életre kel Budapest legrégebbi zsinagógája

Óbudai zsinagóga avatása

Felavatták Budapest legrégebbi zsinagógáját, amelyben évtizedekig tévéstúdió működött. A kedd este zsúfolásig megtelt óbudai zsinagóga felújítása 2010-ben kezdődött, miután az épületet megvásárolta az Egységes Magyar Izraelita Hitközség. Az ünnepségen Köves Slomó vezető rabbi és Röhrig Géza, a Saul fia főszereplője is beszédet mondott.  

„2009 őszén fölhívott egy ismerősöm, és megkérdezte, hogy nem akarok-e véletlenül zsinagógát venni. Kicsit elcsodálkoztam, mert sok mindent próbáltak már nekem eladni, de zsinagógát még nem.

Azt sem tudtam hirtelen elképzelni, hol lehet a zsinagógák piaca, az eBayen?”

– idézte fel Köves Slomó a történet kezdeteit. Ez a hat évvel ezelőtti váratlan telefonhívás vezetett odáig, hogy kedden újra felavatták a csaknem teljesen renovált zsinagógát.

Budapest legrégibb zsinagógája Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem kis munka volt, hiszen a II. Világháború és a holokauszt tragédiája óta nagyon hányattatott sorsa volt az épületnek. Az 50-es évek végén államosították, ezután többször váltott funkciót: menedékháznak, múzeumnak, 1978-tól pedig a Magyar Televízió stúdiójaként is használták az épületet.

Süsü és ima

„Harminc évvel ezelőtt, amikor a Süsü, a sárkány-t forgatták itt, vagy Vágó István épp a Ki mit tud? valamelyik műsorát vette fel a gyerekekkel, nem gondoltuk volna, hogy egyszer eljön az a nap, mikor ebben a házban ismét megszólal Jákob hangja és hallatszik az ima” – mondta a vezető rabbi, aki nem tud másik olyan zsinagógaépületről a világon, amelyik ilyen kört írt le, mint ez, hogy visszakerült a zsidókhoz, miután egyszer elvették tőlük.

Köves Slomó Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az épület azért is különleges, mert ez volt Budapest első zsinagógája, már 1732-ben is állt a helyén zsidó imaház. A felújításban a közösség tagjai is részt vettek, mind kétkezi munkával, mind adományokkal. A magánfelajánlások mellett a magyar állam is támogatta a felújítást.

Köves Slomó köszönetet mondott mindenkinek az ünnepségen: az építész Szécsi Zsolt, a restaurátor Velledits Lajos, a belsőépítész pedig Somlai Tibor volt, aki a gyönyörű csillárokat is tervezte. A fő támogató, az Amerikában élő Róth Sándor, aki beszédet is tartott az avatáson.

Nem kell megvárni a tökéletességet

A zsinagógát egyébként nem most nyitották meg, már az utóbbi években, félkész állapotban is belakta a közösség.

„Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amíg egy épület nem tökéletes, addig nem költözünk be,

nem használjuk az oltárt, amíg nincsenek falak, nem imádkozunk, mert nem tudunk elég jól imádkozni, és nem tanítunk, mert úgysem tudunk eleget ahhoz, hogy tanítsunk” – mondta Köves Slomó, aki szerint a Tóra is arra tanít, hogy nem kell megvárni a tökéletességet ahhoz, hogy belekezdjünk a munkába.

Zsúfolásig telt a zsinagóga Fotó: Szabó Gábor - Origo

Lenyűgözte a zsidóság ereje

A rendező szakon végzett Röhrig Géza főiskolás korában többször megfordult ebben az épületben, de akkor még nem imádkozni jött, hanem forgatásokra érkezett a tévéstúdióba.

Talán nem én vagyok az egyetlen a teremben, akit lenyűgöztek gyerekkorában a dinoszauruszok”

– kezdte beszédét az Oscar-díjas Saul fia főszereplője, aki már akkor sem értette, hogy halhattak ki ezek a hatalmas állatok.

A mai napig emlékszik az élővilágtanár csalódást keltő válaszára, miszerint a dinoszauruszok az okozta a vesztüket, hogy nem tudtak időben felkészülni a közelgő jégkorszakra. Később már nem a dinoszauruszok, hanem a zsidó nép túlélése nyűgözte le. Hogy ez a picike, földnélküli nép hogyan őrizte meg magát a történelem viharain, különösen a holokauszt borzalmain keresztül.

Röhrig Géza is beszédet mondott, volt, aki fotózkodott is vele Fotó: Szabó Gábor - Origo

Tartozni kell egy közösséghez

Röhrig szerint a válasz egyetlen szóban rejlik, és ez a zsinagóga. Nem véletlen szerinte, hogy a héber az egyetlen az általa ismert nyelvek közül, amelyben az „élet” szó csakis többes számban létezik. A zsidó népet a közös életforma őrizte meg. „Mert valakivé ugyan egyedül is tudunk válni, de valamivé csak közösségben.

Fontos, hogy az ember ne csak valaki, hanem valami is legyen.

Hogy tartozzon valahová, tartozzon egy közösséghez” – mondta a Saul fiáért nemrég Kossuth-díjjal kitüntetett színész-költő-rendező.

Az avatáson eredetileg Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is részt vett volna, de hivatali kötelességei miatt nem tudott eljönni. Köszöntőlevelét Soltész Miklós államtitkár olvasta fel.

A csillárokat Somlai Tibor tervezte Fotó: Szabó Gábor - Origo

25 ezer csillag

A miniszter emlékeztetett: az első hiteles okirat tanúsága szerint 1349 óta él zsidó közösség Óbudán, és ugyan nem ismerhetjük a közösség minden generációjának valamennyi tagját név szerint, ők mégis együtt alkotják a múlt ragyogását a magyar nemzet viharos századaiban, akárcsak az égbolt csillagai vagy a zsinagóga belső boltívére felfestett 25 ezer csillag.

Ezt a ragyogást sötétíti el a holokauszt, ezért különösen fontos az óbudai zsinagóga megújulása,

hiszen bizonyítja nemcsak a túlélést, az újrakezdést, hanem a gyarapodást is, és az ima erejét” – írta levelében a miniszter.