A gyászmisén Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát azt mondta,
Esterházy Péter olyan fénylő és saját pályáján ívelő csillag, emelkedő üstökös volt, akit nem lehet, és nem is szabad befogni”.
Beszédében azt is mondta, hogy „búcsúzik egy nemzet, egy nép a sorsával azonosuló írójától és gondolkodójától”.
Esterházy Péter újjáteremtett szavakban tudta elmondani a teremtés kimeríthetetlen valóságát és tragédiáját, gyönyörűségét és ellentmondásosságát”
– mondta a főapát.
A Kossuth-díjas író 66 éves korában, július 14-én halt meg. Földi maradványait a szertartás részeként szűk családi körben helyezték el az altemplomban található családi kriptában.
Mária Terézia 1748-ban ajándékozta a gannai plébániatemplom területét az Esterházy családnak, amelynek ekkor három főbirtoka volt az országban: Tatán, Pápán és Csákváron. A grófi család tagjai arra kérték Esterházy Károly püspököt, hogy az építtessen egy templomot. Hosszas keresgélés után találták meg ezt a falut, előtte több tucat települést néztek végig, míg végül Gannára esett a választásuk, hiszen Ganna a Pápa–Tata–Csákvár háromszög középpontjában fekszik. A kérés külön kiemelte, hogy a szent helynek egyedinek kell lennie – erről árulkodik a kör alakú oltár is, amelyből a világon csak kettő van, a gannai az egyik.