A majdnem százéves irodalmi kincsek eddig Max Brod titkárnőjénél, utána pedig annak lányainál voltak. A Bíróság döntése alapján most az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerülnek. A titkárnő, Esther Hoffe lányai fellebbeztek, de a bíróság elutasította kérelmüket.
Max Brod Kafka barátja és kiadója volt, akit arra kért, hogy halála után égesse el a kéziratait. Kafka 1924-ben meghalt, de Brod képtelen volt megtenni, amire kérték. Helyette kiadta a műveket, és világhírűvé tette egykori barátját. Max Brod a Kafka-kéziratokat tartalmazó bőröndökkel együtt még a második világháború előtt, 1939-ben költözött az akkori Palesztinába és Tel-Avivban telepedett le. Halála előtt ő titkárnőjére, Esther Hofféra bízta saját maga és Kafka irodalmi hagyatékát. Viszont égetés helyett
arra kérte titkárnőjét, hogy majd adja át a kéziratokat egy izraeli tudományos intézetnek.
Brod 1968-ban halt meg, Esther Hoffe pedig ahelyett, hogy tudományos intézetnek adta volna a kéziratokat, 2007-es haláláig saját lakásában és részben tel-avivi, részben zürichi bankokban őrizte azokat. Sőt, időközben el is adott néhányat: egy 1988-as londoni árverésen például majdnem kétmillió dollárt fizettek A per egyik eredeti példányáért. Halála után pedig két lányára, Eva Hofféra és Anita Ruth Vizlerre hagyta a megmaradt kéziratokat.
Hoffe lányai szintén nem akarták kiengedni a gyűjteményt a kezükből,noha a helyi sajtó szerint méltatlan körülmények között, egy macskákkal zsúfolt lakásban őrizték az iratok egy részét. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár sok évig tartó küzdelemmel végül bírósági úton elérte, hogy - szerintük Brod végakaratával összhangban - a gyűjtemény az intézményhez kerüljön.
Az izraeli közszolgálati rádió szakértője szerint
kicsi a valószínűsége annak, hogy a széfekből esetleg Kafka egy mindeddig kéziratban lappangó újabb műve kerüljön napvilágra,
de a korszak kutatói várhatóan értékes új információkhoz juthatnak Max Broddal, a huszadik század egyik nagy gondolkodójával és művészével kapcsolatban.