Az Opera hagyományos májusünnepe A fából faragott királyfi című Bartók-táncjáték ősbemutatójának századik, illetve Kodály halálának ötvenedik évfordulója alkalmából válogat a magyar operajátszás legjavából, valamint több kiemelkedő magyar koreográfus munkájából. A fesztivál május 10-én délután kezdődik: a nyitóeseményen ifj. Johann Strauss A cigánybáró című nagyoperettjéből adnak elő részleteket a márciusi premier közreműködői: László Boldizsár, Zavaros Eszter, Bátki Fazekas Zoltán, Haja Zsolt és Rőser Orsolya Hajnalka.
A fesztivál zárókoncertjén pedig
első alkalommal lép színpadra Magyarországon René Pape.
A világszerte népszerű, német születésű basszista maga válogatta július 10-i áriaestjének programját: népszerű Verdi- és Wagner-művek mellett magyar kötődésű darabokra is számíthat a közönség. A Magyar Állami Operaház Zenekarát az esten az ugyancsak nagy ívű pályát befutó német karmester, Jonas Alber dirigálja. René Pape még videóüzenetet is küldött a jövendőbeli nézőinek és hallgatóinak:
Éppen 100 évvel ezelőtt, 1917. május 12-én mutatta be a Magyar Állami Operaház A fából faragott királyfi-t. A centenárium alkalmából Frenák Pál a Magyar Nemzeti Balett művészeivel és saját társulatával koprodukcióban készített koreográfiát. A darab május 28-tól a három egyfelvonásost magában foglaló Bartók TáncTriptichon részeként lesz látható az Operaházban, amely Frenák Pál alkotása mellett Seregi László A csodálatos mandarin- és Juhász Zsolt Táncszvit-koreográfiáját gyűjti egybe. Utóbbiban a Duna Művészegyüttes táncosai is fellépnek. A május 12-i Fából faragott100 című jubileumi esemény előtt adják át a 2012-ben elhunyt Kossuth-díjas koreográfus, Seregi László emlékének szentelt díjat, amely a ma is aktív pályatársak megbecsülését szolgálja.
Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáról megemlékezve a korszakos zeneszerző mindhárom daljátékát műsorára tűzi a MagyarFeszt. Míg a Háry János és a Székely fonó színpadi adaptációban, addig a Czinka Panna a Canticum Rákóczianum program keretei közt, hangversenyszerű változatban lesz hallható.
Valódi operatörténeti kuriózumnak ígérkezik annak a két darabnak a bemutatója, amelyek a magyar operajátszás kezdeteit elevenítik fel.
Ruzitska József 1822-ben bemutatott operája, a Béla futása a legrégebbi, teljes terjedelmében fennmaradt zenés magyar színpadi mű.
A zenetörténet emellett számon tartja Chudy József Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi című, 1793-as alkotását is, amelynek azonban zenei anyaga elveszett. Az eredeti librettóból szerzett inspirációk nyomán
Orbán György komponált új művet Pikkó hertzeg címen,
amelyet a Béla futásá-val együtt a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben, Anger Ferenc rendezésében mutat be május 19-én az Erkel Színház.
Az évad premierjei közül visszatér Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról, valamint Mezei Gábor Péter A ravatallal szemben és Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című darabja. A HungarianLateNight keretei közt bemutatott két egyfelvonásos mellett további két rövidebb színpadi produkció is látható lesz a MagyarFeszt-en a Zeneakadémia Solti György termében. Bella Máté A tavasz ébredése és Solti Árpád La Violetta című műveiben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói és az UMZE Kamaraegyüttes működik közre, Almási-Tóth András rendezésében.
A repertoáron lévő darabok közül újra látható lesz Goldmark Sába királynője és Dohnányi A tenor című operája, valamint Bartók A kékszakállú herceg vára és Vajda János: Mario és a varázsló című egyfelvonásosa, míg a balettprodukciók közül a Space Fantasy – Barta Dóra Megbolydult bolygó, valamint Földi Béla a Solaris zenéjére készült Marsbéli krónikák című koreográfiája – szerepel ismét a műsoron. A gyerekeknek Tallér Zsófia, Szilágyi Andor és Szöllősi Barnabás meseoperájával, a Leánder és Lenszirom-mal, továbbá ifj. Harangozó Gyula és Kocsák Tibor Hófehérke és a 7 törpe című balettjével igyekeznek a kedvében járni.
Több neves magyar zeneszerző művét koncertszerű előadásban hallgathatják meg az érdeklődők. A műsoron szerepelnek Ligeti György, Szokolay Sándor, Szőnyi Erzsébet, Selmeczi György, Ránki György és Petrovics Emil darabjai, így a Le grande macabre, a Vérnász, A makrancos királylány, a Spiritiszták, a Pomádé király új ruhája, a C'est la guerre és a Lysistrate is. Az előadásokban az Opera szólistái és együttesei mellett rangos fővárosi és vidéki szimfonikus zenekarok is közreműködnek.
A MagyarFeszt minden napjának délutánján beavató előadások is várják a közönséget: az Operaház harmadik emeleti cukrászdájában
a magyar opera- és balettirodalom népszerű és kevésbé ismert műveinek keletkezését, fontosabb részleteit és kulisszatitkait ismerhetik meg az érdeklődők,
avatott művészek és zenetörténészek tolmácsolásában.
A MagyarFeszt gazdag programkínálata
az esemény 32 napja során mintegy 100 előadáson összesen 56 művet kínál
a zene és a tánc szerelmeseinek, a magyar operatörténet elmúlt 200 évéből.