Király Jenő 1943. december 1-jén született, Sopronban. 1962 és 1967 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, 1970-től pedig filmesztétikát tanított az ELTE BTK-n.
Első publikációja 1965-ben jelent meg az ELTE Egyetemi Lapok-ban, Letört bimbók címmel. 1972-ben már első önálló kötetét publikálta A marxista filmelmélet alapjai címen. 1980 és 1981 között a Filmtudományi Intézet elméleti osztályán volt kutató - ennek az egy évnek a produktuma többek között a Mozifolklór és kameratöltőtoll - A populáris filmkultúra elméletéhez című dolgozata, amely 1983-ban jelent meg a Filmművészeti Könyvtár-sorozat egyik utolsó köteteként. 1981-ben egy általa szerkesztett tanulmánygyűjtemény is napvilágot látott, Film és szórakozás címmel.
Király Jenő 2009-től a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának oktatója volt, itt jelent meg A film szimbolikája című nyolckötetes műfajelméleti szakkönyv-folyama, amelyet
a „filmesztétika bibliájá”-ként is szoktak emlegetni.
A munka alapját a korábban Frivol múzsa - A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája címmel megjelent, azóta is legendásnak számító kétkötetes dolgozata jelentette.
2013-ban hetvenedik születésnapja alkalmából Király 70 címmel műfajelméleti konferenciát szerveztek a tiszteletére. 2015-ben az 50 könyv, amint minden baloldalinak ismernie kell című összeállításba is beválogatták A film szimbolikája című könyvsorozatát.
2017-ben az Eszmélet Alapítvány gondozásában jelent meg A mai film szimbolikája című munkája, amelyben azt kutatta, hogy korunk emberének lelki és társadalmi problémái miként jelennek meg a kor tipikus - és különösképpen a legújabb idők jelentős, reprezentatív - filmjeiben.
Király Jenő 73 éves korában, hosszan tartó betegség után, szülővárosában halt meg.