Huszti Gergely nyerte az év egyik legjobb ifjúsági regényének járó díjat

A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum ötödik éve szervezi és osztja ki az Év Gyerekkönyve-díjat öt kategóriában, a független szakmai zsűri döntése alapján. A 2019-es megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíjasait az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon hirdették ki a napokban. Az esemény kapcsán Huszti Gergelyt szólaltattuk meg, aki az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória) díjat nyerte el első regényével, a Mesteralvók hajnala című művével (Ciceró Könyvstúdió). A művészcsaládban felnőtt szerző – mindkét szülője színművész, édesapja a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntettet Huszti Péter, édesanyja a Kossuth-díjas Piros Ildikó - tizenöt évig dolgozott szerkesztőként egy neves könyvkiadónál, mielőtt maga is írásba fogott volna.

Adja magát a kérdés: miért érez késztetést egy kiváló szerkesztő, hogy maga is könyvet írjon?

Kellett hozzá egy pillanatnyi csend, hogy ne azokat a hangokat halljam, amelyek abból a több ezer oldalnyi kéziratból szóltak hozzám, amelyeket az elmúlt években olvastam napra nap

- feleli Huszti Gergely.

Huszti Gergely Forrás: Huszti Gergely

A díjazott Mesteralvók hajnala című regény szerzője hozzáteszi: természetesen

egy olyan hangnak is meg kellett szólalnia ebben a csendben, amelyet íróként követni tudott.

A fantasy műfajába sorolható regény alaptézise szerint egykor az úgynevezett mesteralvók viselték az alvás terhét az emberek helyett, akik így éjjel-nappal dolgozhattak és mulathattak. A Vasháborúban azonban a mesterek végleg elhagyták az embereket – amiből különböző bonyodalmak adódnak egy - az írói fantázia által alaposan kidolgozott – sajátos világban.
A szerző elmondta: sokan gondolják, hogy az életünk harmadát kitöltő alvásperiódus elveszett idő, ám akinek alvászavarai vannak, az hamar rájön, hogy ez nem így van. Huszti Gergely évekkel ezelőtt maga is átélt egy ilyen inszomniás korszakot; hajdani tapasztalati,

az egybefolyó nappalok és éjszakák emléke is inspirációt jelentettek a regényéhez.

Huszti Gergely, Mesteralvók hajnala Forrás: Huszti Gergely

Az Origó kérdésére a szerző elmondta: a történet három elbeszélője közül ketten tizenöt-tizenhat éves nagykamaszok, így már ez a tény is meghatározza, hogy a mű az ifjúsági irodalomhoz sorolódik. Ugyanakkor Huszti Gergely nem kívánta egyszerű, könnyen befogadható nyelvezettel megcélozni az ifjú – vagy akár a felnőtt - olvasóközönséget. Saját gyermekkori olvasmányélményei arra ösztönözték, hogy olyan kidolgozott, minőségi nyelvezettel adja elő a történetét, amely elemelkedik a hétköznapi szóhasználattól –

így az olvasás még inkább irodalmi élményé válik.

Huszti Gergely úgy véli: már csak azért is hamis lett volna a metaforák és egyéb költői képek mellőzése, mert a történetben két század – a huszonegyedik és a tízedik – kapcsolódik össze különös módon, bizonyos szempontból poétikusan.
A szerző azt is megemlítette: manapság piaci szempontból a sokak számára még „szellemi termékek" esetében is a könnyű és gyors fogyaszthatóság a legfontosabb szempont.

Ám, ez azzal a kockázattal jár, hogy a végletekig leegyszerűsített, puszta akciósorozatokból álló történeteken felnövő gyerekek felnőttként majd a pszichológusnál lesznek kénytelenek felfejteni, hogy vajon milyen hiányosságok miatt tapasztalnak elakadásokat az életük különböző területein

– tette hozzá Huszti Gergely.
A szerző arról is beszélt: a regény megírása előtt két éven át készített egy hasonló tematikára épített videó sorozatot egy közösségi videómegosztó csatornán, amely sorozatnak maga volt a szereplője is. A videókra érkezett visszajelzések igazolták: nagy szükség van a minőségi mesékre, a közönségnek kedvére van a fantázia és a nyelv cizelláltabb alkalmazása.
Az Origó arra is rákérdezett: két kiváló színművész gyermekének – aki ugyan már negyvenes éveiben jár, maga is édesapa – jelent-e könnyebbséget, vagy bármi nehézséget az artisztikus szülői háttér a maga alkotói, kreatív pályáján?
Huszti Gergely elmondta, hogy a

könyv szempontjából semmiféle előnye nem származott a családi hátteréből,

de nem is szeretné, ha az bármilyen szempontból fókuszba kerülne. A kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy

a bátyjaival együtt egészséges távolságban cseperedhettek fel a szüleik színházi világától.

Huszti Gergely megemlítette: az, persze, inspiráló, ha egy gyerek – miközben nem kell lépten nyomott verset mondania, és szüleit utánozva rivaldafényben felnőnie - tíz éves korától Shakespeare és más klasszikusok darabjait nézheti a zsöllyesorból.

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória) Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című kötetével (Móra Könyvkiadó), az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória) Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című művével (Ciceró Könyvstúdió). Az Év Illusztrátora Paulovkin Boglárka, Majoros Nóra Az orrszarvú és a madarak című művéhez (Pozsonyi Pagony) készített munkájával. Az Év Fordítója díjat Havasi Attila és Varró Dániel nyerte el, T.S. Eliot Macskák című művének magyar fordításával (Pozsonyi Pagony). Az Év Leginnovatívabb Könyve a Hogyne szeretnélek! című kötet (Tilos az Á), amelyben Shakespeare szonettjeit fordította újra Papolczy Péter.