Mondja, elvtárs, maga miért nem szereti a kommunistákat?

Balázs Samu
1965. Magyarország,Esztergom Vár eszpresszó a Rákóczi tér-Vörösmarty utca sarkán. Balázs Samu színművész Az orvos halála című film forgatásán.
Vágólapra másolva!
Balázs Samu civilben egy brit főnemes tartózkodásával vett részt az életben. Ám szerepeiben képes volt a leghevesebb szenvedéllyel megfogalmazni a világról alkotott kritikai meglátásait. Azt vallotta: a színjátszás átélés nélkül kutyakomédia. Rendre éreztette: az a leghelyesebb, ha színpadon kívül a színész nem teszi kockára a méltóságát erős gesztusokkal. Makk Károly Liliomfi című alkotásának Szilvay professzora, vagy az ugyancsak Makk Károly rendezte Macskajáték Csermlényi Viktora, valamint számos klasszikus és kortárs darab meghatározó szereplője a honi színháztörténet egyik legnagyobb színművésze. Mindamellett jellemes, egyenes ember. A második világháború idején üldözötteket bújtatott. A kommunizmus éveiben a hatalommal szembekerülő kollégáiért állt ki. Hálát sosem várt. Ő volt az első olyan színész, aki annak ellenére, hogy nem volt párttag, Kossuth-díjat kapott. Ifjúságáról, a kolozsvári Magyar Színháznál töltött éveiről - amely teátrumnak vezető színésze volt - nem sokat lehetett tudni. A művész fia, Balázs Ádám nemrégiben adta ki az édesapjáról szóló kötetet, amelyből Balázs Samu addig kevésbé ismert élet- és pályaszakaszairól is fontos részletek derülnek ki. Balázs Ádám könyve fontos forrása ennek a cikknek, amely szeretné ösztönözni olvasóját, hogy a könyvet is mindenképpen vegye a kezébe, hiszen Balázs Samu életének további fordulatai mellett fontos színháztörténeti érdekességeket talál benne.
Vágólapra másolva!

Kottázható


Balázs Samu 1954-ben negatív-intrikus figurát játszik a Fel a fejjel! című filmben. Keleti Márton rendezése a holokauszttéma egyik első honi feldolgozása, vígjátéki keretek között. Latabár Kálmán chaplini erejű alakításával.
Ugyancsak 1954-ben kerül moziba az Én és a nagyapám című, felnőtteket is célzó gyerekfilm, amely arról szól, hogy miként lesz egy utcagyerekből mintaúttörő.

Balázs Samu az üzemi jelenetekben felbukkanó Klárik szaktársat alakítja.

A Szabad Nép vonatkozó kritikája:

1954 augusztusában forgatják Makk Károly Liliomfi című filmjét, amelyben Darvas Iván első jelentős szerepét alakítja. A jó hangulatú forgatás közben szerelem szövődik Makk Károly és a főszerepet alakító Krencsey Mariann között. Ruttkai Évát pedig a férjéhez, Gábor Miklóshoz viszi le Balázs Samu a Kossuth-díjból vásárolt Topolinójával a forgatás helyszínére.

A szállításért egy csókot kér cserébe, de később már riadt távolságtartással figyeli a stáb féktelen bolondozásait.

Amit Balázs Samu Szilvay professzor szerepében nyújt, arról még a 2000-es években – Orbán Mária, filmkultúra.hu, 2007. – is azt írják:

A Liliomfi három év alatt négymillió nézőt vonz a mozikba.

Miközben a forgatást követő 1955-ös évben Rákosi Mátyás betiltatja a Nemzeti Színházban a hét év szünet után felújított Madách Imre-mű, Az ember tragédiája műsoron tartását.
A darab ellen 1945 után, a diktatúra kiépülése idején indult szellemi hadjárat, főként mert a falanszter-színt a kommunista utópia kigúnyolásaként, a drámát pedig „reakciós", „vallásos", „haladásellenes" műként értelmezték.
A Madách-mű némi szünet után a Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésével induló enyhülés kapcsán kerülhet újra színre.

A Magyar Rádió 6-os stúdiója a Magyar Rádió szilveszteri műsorának felvételekor. Benedek Tibor és Balázs Samu színművészek (1958). Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán


A premier idején Rákosi Mátyás Moszkvában van, ahonnan megerősödve tér vissza.

A Gomböntő


1955 januárjában a Nemzeti Színház vezető művészei – többek között Balázs Samu, Básti Lajos Bessenyei Ferenc, Gobbi Hilda, Olthy Magda, Tőkés Anna – kemény hangú levelet juttatnak el Darvas József népművelési miniszterhez. Egyebek között rákérdeznek: ki vagy kik a felelősek azért, hogy a magyar színésztársadalom egyként utálta meg a rossz fordítások, hamis értelmezések miatt a kiváló Sztanyiszlavszkij-módszert. Firtatják, hogy kik a felelősek a kortárs magyar szerzők negligálásáért, vagy Németh László Galilei című darabjának fiókban tartásáért?

Az aláírók tudni akarják, hogy ki a felelős a színházak sematikus műsorpolitikájáért, a magyar színházi kultúra hagyományainak megtagadásáért?

Major Tamás nincs az aláírók között.

- kommentálja a hozzá került és általa Rákosi Mátyáshoz továbbított „beadványt" Farkas Mihály, volt honvédelmi miniszter, aki akkoriban a párt Tudományos, Kulturális és Adminisztratív Osztályát irányítja, valamint a Szabad Nép operatív felügyelője. Farkas Mihály javasolja Rákosi Mátyásnak:

Késésben van.

1956. október 23-án Balázs Samu a Bakaruhában című film egri forgatásán értesül a forradalom kitöréséről. Pár nappal később Benczúr utcai otthonuk erkélyéről integet a színészt ovációval köszöntő forradalmároknak.
A lakás ablakait nem sokkal később szétveti egy szovjet tank lövését követő detonáció. A család éppen a konyhában tartózkodik. Balázs Samu feleségét és négyéves kisfiát leköltözteti a pincébe.

A színész az otthonukban vészeli át a harcokat, méltóságán alulinak tartja, hogy megbújjon a szovjetek elől.


A forradalom bukása után gyomor- és veseproblémák miatt szorul kezelésre.

1956 végén idegösszeomlással kerül be az Elme- és Idegklinikára. Egy ideig nem lép színpadra.

1957 nyarán a Nemzeti Színház siófoki üdülőjében készült fotót közöl a Film, Színház, Muzsika a művészről és kisfiáról. Hírül adják: Balázs Samu felépült.
A forradalmat követő első premierje, a Ladányi Ferenc címszereplésével 1958. február 21-én színre kerülő Peer Gynt, amelyben a Gomböntőt alakítja.
A Film Színház Muzsika írja a bemutató után:

Megnyugtató szerénység


Balázs Samu 1970-es nyugdíjazásáig a Nemzeti Színház számos sikerdarabjában játszik fontos szerepet. 1959-ben, Marton Endre rendezésében mutatja be a színház Arthur Miller darabját, Az ügynök halálát. A címszerep a száműzetésből visszatérő Timár József jutalomjátéka, egyben hattyúdala. Willy Loman fiait Kállai Ferenc és Kálmán György játsszák.

Balázs Samu, akárcsak a Peer Gyntben, szellemalakot formál meg, az ügynök egykori világjáró, a történet idején már halott testvérét.

A Kortárs című folyóiratban Demeter Imre írja Balázs Samu alakításáról:

A 12 dühös ember, Reginald Rose színdarabja ugyancsak 1959-es bemutató. Balázs Samu az esküdtszék elnökét játssza. Az érdeklődést jelzi, hogy délutáni és éjszakai előadásokat is tartanak.
Sándor Iván író-színikritikus a Magyar Rádióban beszél Balázs Samu alakításáról:

1959. Magyarország, Budapest V. Bartók Terem (ma: Pesti Színház)
12 dühös ember. A színművészek balról jobbra: Básti Lajos, Uray Tivadar, Inke László, Ascher Oszkár, Horkay János, Balázs Samu, Horváth Jenő, Pécsi Sándor, Ungváry László, Suka Sándor, Győrffy György (Sinkovits Imre hiányzik a képről). Forrás: Fortepan/Kotnyek Antal

Balázs Samu a 12 dühös ember bemutatóját követően még két évadot dolgozik Major Tamás igazgatása alatt. Major Tamást 1962-ben konfliktusos személyisége miatt leváltják a direktori posztról, de főrendezőként a színháznál maradhat. (Majort Meruk Vilmos követi, aki a minisztérium színházi főosztályvezetői tisztjéről kerül a posztra. Meruk két év után távozik majd a szaktárca Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztályára, majd kubai nagykövet lesz. A pártkádert Both Béla fogja váltani. Sz.Á.)
Major menesztése idején Balázs Samu több Shakespeare-klasszikusban alakít epizódszerepet.

1962-ben megkapja Tabi László A nagy mutatvány című komédiájának főszerepét, Diabolit, a bűvészt.


A történet szerint Diaboli beleszeret egy ifjú lányba, akit Törőcsik Mari játszik. A szatíra egyrészt a kispolgári érzelgősségen ironizál, másrészt hangsúlyozza: szükség van az őszinte gyöngédségre.
Balázs Samut Rodolfo, az akkor már világhírű magyar bűvész készíti fel a darab címadó trükkjére. Lukácsy András az Élet és Irodalomban elemzi Balázs Samu játékát:

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!