A két darab ismertetése:
Wolfgang Amadeus Mozart: A színigazgató
Az énekesnők egymást tapossák a társulati helyekért, és minél több gázsit próbálnak kipréselni a direktorból (Bátki Fazekas Zoltán), aki (természetesen) anyagi gondokkal küzd, és épp azon tépelődik, hogy mit érdemes játszatnia a színházában. A leendő dívák (Rőser Orsolya Hajnalka és Horti Lilla) „versenyt énekelnek": egy-egy bravúráriában mutatják be, milyen hangi virtuozitással rendelkeznek; s miközben mindketten komoly témáról énekelnek, igyekeznek „leénekelni" riválisukat. Majd egy tercettben hisztérikusan próbálják egymás koloratúráit túlszárnyalva bizonygatni, hogy melyikük a Primadonna, de a tenor (Mukk József) közbelépésével végül egyezségre jutnak.
Gian Carlo Menotti: A telefon
Sok minden hiúsított már meg lánykérést: nem egyeztek bele a szülők, elszerették a menyasszonyt, esetleg a vőlegényt, haláleset történt, háború tört ki, és még sorolhatnánk. Az amerikai Ben (Erdős Attila) lánykérésének útjába szintén akadály gördül – bár kevésbé drámai, mint a fentiek. Persze ne csodálkozzon az ember, ha élete párja, Lucy (Sáfár Orsolya) történetesen telefonfüggő.
Az est rendezői: Tóth Erika (A színigazgató) és Mányik Albert (A telefon)
Jelmeztervező: Lisztopád Krisztina (A telefon)
Műsorvezető: Mona Dániel
Zongorán közreműködik: Tóth Sámuel Csaba