Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A frissdiplomás Szirtes Ádámnak a Nemzeti Színház ajánl szerződést. Osztálytársa, Keres Emil biztatására azonban több osztálytársával
a bányavidékeken turnézó Bányász Színház társulatához csatlakozik.
Amikor elnyűhetetlen tiszti nadrágjában előadja Ady Endre Proletárfiú verse című költeményét, rendszerint vastaps követi szavalatát.
A Bányász Színházat hamarosan átnevezik Honvéd Színházzá, laktanyák lesznek a fellépések színterei. A verses repertoár olyan színdarabokkal bővül, mint például A második front mögött, a Valahol Szibériában.
Amikor 1951-ben Néphadsereg Színháza néven megnyitja kapuit a néphadsereg közreműködésével megújított Vígszínház,
Szirtes Ádám truppját átveszi a teátrum. Azonban továbbra is elsősorban laktanyákban és katonai táborokban lépnek fel.
Seregi László rendezésében mutatják be országszerte a Legény a talpán című szovjet darabot, amelyben Szirtes Ádám Szergej Iljics Lukonyin ezredest alakítja. Játékát látva a Néphadsereg Színház főrendezője, Várkonyi Zoltán azt mondja az ifjú színésznek:
Kellemesen csalódtam magában.
Szirtes Ádám akkoriban alakítja egy amerikai fogságba esett kommunista koreai vezető szerepét is, a Foster ezredes bűnösnek vallja magát című szovjet színműben.
Korfestő feladat a kis tengerész figurája is egy mára címében is felejtésre ítélt darabban, amely a kronstadti tengerészekről szólt, és egy orosz vendégrendező vitte színre. Egy kisebb szerepe azért a Cyranóban is akad.
Szirtes Ádám akkoriban sorra kapja a filmszerepeket. Az éjszakai forgatások miatt megesik, hogy elkésik a színházi próbákról, képtelen időben felkelni.
Az egyik prémiumosztásnál, amikor a társulat több tagját jelentős összegekkel honorálják, Szirtes Ádám egy minden félórában megkonduló órát kap.
Késései a színészt is bántják, a hitelét kockáztatja a pontatlansággal.
Különösen kínos a helyzet a Néphadsereg Színházának megnyitása után. A turnédarabokat is annak épületében próbálják, és mindenki tudja: Szirtes Ádám és Soós Imre közös albérlete a Falk Miksa utca 13.-ban alig kétszáz méterre van a színháztól.
Soós Imre az 1951-52-es tanévben szerez diplomát, de már utolsó évesként bekéredzkedik Szirtes Ádám Vígszínházhoz közel eső lakásába. Ígéri, fizeti a ráeső költségeket.
Nem teszi, Szirtes Ádám nem bánja, olykor kölcsönökkel segíti a költekezésre hajlamos barátját.
Soós Imre ugyancsak főiskolásként tett szert országos ismertségre a Ludas Matyi című, Nádasdy Kálmán és Ranódy László kettőse által rendezett filmben. Az első magyar színes film megvalósítása mögött ugyancsak volt némi propagandaszándék, de az alkotók tehetsége ez ügyben is felülírta az egyebeket.
A pártban Szirtes Ádámról, Soós Imréről is tudják, hogy mit gondolnak a rendszerről, miközben mindkettőjüket a rendszer ifjú hőseiként állítják példaképnek propagandafilmek sorában. Első filmjeikkel népszerűséget szereztek, vannak rajongóik, akiket semmi sem tud megrendíteni.
Ám később, a rendszer akaratlan idoljaiként az ellenszenvet is megtapasztalják.
Gyakran szerepelnek együtt a propagandafilmekben a náluk bő évtizeddel idősebb Görbe Jánossal. Bejegyzés az államvédelem egy 1952. augusztus 29-i jelentésében:
Görbe [János] befolyása alatt tartja Soós Imrét és Szirtes Ádámot, melynek eredménye az, hogy Soós főiskolán marxizmusból-leninizmusból igen gyenge, Szirtest pedig a párthoz való rossz viszonya miatt visszaminősítették.
Soós gyakran említi esti beszélgetéseiken: mindenfelé hallja, hogy tehetségtelennek tartják őket a szakmában, akik csak származásuknak és a párt akaratának köszönhetően vannak helyzetben. Szirtes Ádám azzal csitítja:
nem szabad erre odafigyelni, mert ha hinni kezdenek benne, kopni fog a tehetségük.
Soós Imre Ferrari Violettához való viszonzatlan szerelme ma már színháztörténeti tény, ahogy a színész szélsőséges reakciói is, melyeket a helyzet „megoldatlansága" váltott ki. Szirtes Ádám szemérmesebb alkat. Ám annyi tudható: még a Néphadsereg Színház tagja, amikor inkább a sétát választja akkori, meg nem nevezett szerelmével a turnékon is kötelező Szabad Nép-félóra helyett. A színház pártszervezete akkor egy időre bevonta, majd nem sokkal később visszaadta a színész párttagkönyvét.
1952-ben, egy tavaszi este, a Fürst Sándor utcai lakásban Szirtes Ádám és Soós Imre arról beszélgetnek:
amíg Rákosi Mátyás és Farkas Mihály vannak hatalmon, addig nem lesz jó élet az országban.
Szirtes Ádámot erősíti meggyőződésében mindez, amit a szüleitől hall, amikor hazalátogat. Szegénységről, kilátástalanságról, feljelentőkről, padláskisöprésekről beszélnek a fiuknak.
Soós és Szirtes Ádám beszélgetését a szobájukra ácsingózó szomszédjuk az ajtóra tapasztott füllel hallgatja, s minden szavukat jegyzeteli. A két színészt nem sokkal később a Népművelési Minisztérium irodájába hívatja Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára – befolyásos pártember, néhány évig a kultuszminisztériumot is vezeti majd, később a Magyar Rádiónak lesz elnöke –, valamint az Államvédelmi Hatóság főhadnagya, Erdei József. Tájékoztatják a „vendégeiket":
szóról szóra ismerik esti beszélgetésük tartalmát, amelyhez hasonlóért másokat bíróság elé állítanak, majd felkötnek.
Hozzáteszik: esetükben kivételt tesznek, elég, ha eltűnnek a fővárosból.
A friss diplomás Soós Imre a debreceni színházhoz kerül, Szirtes Ádámnak Miskolcot jelölik játszóhelyéül.
Szirtes Ádám már Pesten megkapja a Csongor és Tünde példányát, Balgát játssza majd Miskolcon. Hibátlan szövegtudással érkezik a városba.
Az állomáson senki sem várja, keresi a színházat, megtalálja. Kezdődik a próba, csodálkoznak a szövegtudásán. Aznap volt fizetésosztás, a próbaszünetben egy színész felkiált:
Ellopták a pénzemet!
A helyiséget lezárják, mindenki az új érkezőt nézi. Természetesen minden alap nélkül. A rendszer emblematikus filmszínészét.
A pénz nem kerül elő.
A Csongor és Tünde siker lesz, Balga szerepe Szirtes Ádám számára kiugrás.
A közönség megszereti, a kollégák befogadják. Ezerforintos albérlete fizetése nagy részét elviszi, de miskolci feladatai között továbbra is a filmgyár egyik legfoglalkoztatottabb színésze.
Miskolcon játszik először a városba szerződő frissen végzett Kazimir Károly rendezésében: a Hírnököt az Antigonéban.
Feladatot kap Katajev egy darabjában, Sós György Pettyes című művében, valamint Bródy A tanítónőjében, Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélküljében. A két úr szolgájában Truffaldinót alakítja. Eljátssza Molnár Liliomának címszerepét is. Arról írja Illés Jenő:
Érdes vagánykodásai, durva, erőszakos hódításai, egész játékos, bolondos egyénisége, de mindenekfölött mélyen érző, meleg szíve, embersége fogva tartja, lenyűgözi a nézősereget, játszik a közönség idegeivel, érzelmeivel, ahogy neki tetszik. Szinte fizikailag gyötrődik, egész testében végigszenvedi Liliom tragikumát, ezért perzsel játékából az élet, a valóság tüze.
Egy alkalommal meglátogatja Soós Imrét Debrecenben, s megnézi barátját a Nem magánügy című szovjet darabban. Soós elegáns figurát alakít, Djuzsikov főmérnököt.
Hófehér ruhában, született úriember könnyedségével létezik a finom hotel enteriőrjét idéző díszletek között.
Szirtes Ádám azt gondolja:
Hogy a csudába tudja megcsinálni, az anyja szivarvégit!"
Szirtes Ádám 1954-ben Szigligeten forgat a Hintón járó szerelem című filmben.
Lenyűgözi a táj, úgy érzi, itt talál rá az igaz szerelem.
Egy nap lányokat lát a patakparton, a forgatást bámulják.
Egyikükön ott akad a szeme.
Amikor a lány megunja a nézelődést, felkapja a szoknyáját, átgázol a patakon. Szirtes Ádám odaszól neki:
Kislány, beleér a szoknyád a vízbe!
A lány azt válaszolja:
Ott ér, ahun van!
Szirtes Ádám a forgatás végén a község utcáin sétálgat, elmegy egy nádtetős, parasztbarokk ház előtt. Arra gondol:
Milyen jó lenne, ha az a szép lány itt lakna...
A szép lány abban a minutumban lép ki a házból, két vödörrel, menne a nyomós kúthoz. Szirtes Ádám megszólítja. Kiderül, Margitnak hívják.
Holtomiglan, holtodiglan szerelem lesz a dologból.
Az esküvő után Margit is Szirtes Ádám miskolci albérletébe költözik.
Akkoriban esik, hogy a színész meghallja, amint az egyik filmjének plakátja előtt azt mondja egy ember a feleségének.
Verje meg az Isten, már megint a Szirtes!"
A színész elgondolkodik.
Válogatni kezd a felkérések között. Szakmai könyveket kezd olvasni, szakmai beszélgetéseket forszíroz az eszesebb színháziakkal.
A szerepek közötti válogatásnak ára van. Kevesebb propagandafilm, kisebb jövedelem.
Húszforintos felkéréseket is elvállal a művelődési házak műsoraiban. Abból kijön a bableves, a paprikás krumpli.
Ám télen a Vasvári Pál utcai albérletet ki is kell fűteni, hiába csak egy szoba. Felesége akkor már várandós. Férjével együtt jár éjszaka építkezésekre, ahol faanyagot keresnek tüzelőnek. Találnak is, ám amikor egy éjjel a pártház előtt mennek el az éjszakában, Szirtes Ádám azt kéri Margittól: takarja el valamiképpen a fát, hogy ki ne szúrják valamelyik ablakból.
Nehogy onnan kiáltsanak, hogy na, a művész úr lopja a fát!
Nem kiáltanak rá. Szirtes Ádám az 1955-ös év tavaszán megkapja a Jászai Mari-díjat. Szeptember 21-én megszületik leánya, Ági. Soós Imre lesz a keresztapja. 1955 nyarán megkapja Farkas Sándor szerepét Fábri Zoltán Körhinta című filmjében. Soós Imre ezúttal is szeretni való figurát alakít, Szirtes Ádám kellemetlen, akarnok parasztgazdát.
A színész úgy érzi: kezdenek helyre kerülni a dolgok.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!
