Kegyetlenül megölette, fűrésszel feldaraboltatta a szép magyar színésznőt a saját fia

SOPRONI Ágnes, portré,
Budapest, 1974. szeptember 6. Soproni Ágnes (született: Schwartz Ágnes, később Sólyom Ági) színésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. MTI Fotó: Keleti Éva
Vágólapra másolva!
Szenvedélyes, örökké vidám nő volt Soproni Ági, aki mindezek mellett nagyon elveszettnek is tudta érezni magát, így emlékeznek rá egykori kollégái. Utolsó tíz évében csalódott a pályában, sok mindenbe belefogott, újított, szakmát tanult, de akármivel is foglalkozott, persze színésznő maradt. Halála óta főként a brutális anyagyilkosságról esik szó vele kapcsolatban, hiszen egészen kegyetlenül - mondhatni - kivégezték. Soproni Ágit az ezredfordulón saját fia ölette meg, elképesztő kegyetlenséggel.
Vágólapra másolva!

Alacsony, törékeny, és feltűnően szép lány volt Soproni Ági, de elmondása szerint zavarta, hogy nem magas, ezért sokszor álmodott arról a főiskolán, hogy olyan drámai jelenség, aki alkatilag is betölti az egész színpadot. Később aztán rájött, hogy az igazán jó színész, elhitethet bármit a közönséggel: történetesen azt is, hogy nyúlánk, vagy éppen hosszú lábú. Mindenesetre a szakmai megfelelés nemcsak alkata miatt töltötte el szorongással, hanem mert az érettségi után hivatalos táncdalénekes volt, az éjszakai életben dolgozott. A főiskola - pontosan tudjuk - sznob világában ez akkoriban bélyeg volt rajta.
A főiskola színpadán eljátszotta Jennyt a Mahagonny-ból, amelyről az akkori sajtó úgy írt,

A vígszínházi gyakorlata alatt Soproni Ági szinte minden este színpadon volt. Ott tanulta meg igazán a szakmát.

Soproni Ági a pálya kezdetén Forrás: Youtube


... ami a legfőbb, hogy állandóan Ruttkai Éva közelében lehettem. Csodálatos színésznő, sokat segített. Úgy is mondhatnám, hogy ez a gyakorlat volt az én igazi főiskolám."

Sugárzó egyénisége és tehetsége változatos karakterek megformálására adott lehetőséget a kezdeti évektől: Keleti Márton utolsó filmjében a Csínom Palkóban, Cinka Panna volt, de főszerepet kap a Zendül az osztály című televíziós filmben, ahol tiszta szemű, kedves diáklányt alakít, Szőnyi G. Sándor tv-filmjében, a Párkákban pedig apácát. A televíziós szerepek akkor országosan ismertté tették. Közben a zenés színház is hívta: a Diákszerelem című operettben játszott.

Az indulás után, a hetvenes évek második felében elszakad az országtól: Finnországban élt diplomata férjével, Petróczi Sándorral.

Nem mindennapi történet megismerkedésük Petróczi Sándorral, melyről a hetvenes években a finn bulvárlapok is beszámoltak. Soproni Ági ugyanis a Magyar Napokra ment ki Helsinkibe, egy héttagú művész-küldöttséggel. Úgy alakult, hogy a repülőtérről egy nagy diplomataautóba került a szép, fiatal színésznő. Az autót egy erős fiatalember vezette, aki Ágnes érdeklődésére azt mondta, hogy ő a követség sofőrje.

Kalocsay Miklós Masham és Soproni Ági Abigail szerepében Eugene Scribe: Egy pohár víz című vígjátékának próbáján a Józsefvárosi Színházban Forrás: MTI/Ruzsonyi Gábor

Este azonban, mint attasé mutatkozott be neki, ahol a színésznő Kodály-feldolgozásokat énekelt. A találkozásból szerelem lett és hamarosan férjhez ment Petróczi Sándorhoz.
Komoly hátránynak érezte a kétéves kimaradását a pályán, ráadásul abban az időben különös irigységgel voltak azok iránt, akik utazhattak. Távollétében is rendszeresen fellépett, a nagykövetséghez kapcsolódó előadásokon szavalt, de az aktív színházi életből kikerült. A szenvedélyes színésznő nem tudott mit kezdeni a diplomatafeleség kötött szerepével, annyira hiányzott neki a színpad, hogy idegösszeomlást kapott.

A kecskeméti színházban aztán eljátszott a kétszereplés, az Ő meg Ő című zenés darab női főszerepét, alakításáról elismerően írnak.

- mondja a hazatért színésznő.

Partnere, Blaskó Balázs úgy emlékezett, nagyon jó volt Ágival dolgozni, aki egy temperamentumos, vérbő, tehetséges színésznő volt. „Mégsem alakult igazán jól a pályakezdete, mert az 1978-as kulturális robbanást, amikor Aczél György szétrobbantotta a vidéki színházakat, rosszul élte meg. Ági nem került fel budapesti színházba.

Ezekben az elhagyatottság-élményekben sem volt depressziós, mert alapvetően életigenlő, vidám nő volt. Ahogyan Papadimitriu Athina felidézte az Origo-nak:
„Nagyon

Budapest, 1974. szeptember 6. Soproni Ágnes színésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója Forrás: MTI/Keleti Éva

A nyolcvanas években a Nemzeti Színházban méltó helyen volt, jó szerepeket is kapott. A mellőzöttséget egyáltalán nem éreztem benne, ami ebben a szakmában igen gyakori állapot.."- fogalmazott a színésznő.

Cikkünk még nem ért véget! Lapozzon a folytatáshoz!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!