Az áttörés lényege az, hogy a kutatók képesek deaktiválni a humán afrikai trypanosomiasist (álomkórt) okozó parazita számára létfontosságú enzimet. További kutatásokat kell végezni annak érdekében, hogy leszűkítsék a lehetséges jelöltek listáját a szájon át szedhető gyógyszerek közül, és a legígéretesebbel már akár 18 hónap múlva megkezdhetik a humán kísérleteket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 50-70 ezer ember fertőződik meg álomkórral, amely a cecelégy csípése útján terjed. A betegség onnan kapta a nevét, hogy az élősködő az agyat fertőzi, megzavarva az alvási ciklust.
Az álomkór kezelésére jelenleg két gyógyszer áll rendelkezésre, de mindkettő meglehetősen problematikus. Az egyik, a melarsoprol, arzén alapú gyógyszer, amely a betegek mintegy öt százalékában halált okoz.
A másik, az eflornitin, amely költséges, alkalmazásához hosszú kórházi kezelésre van szükség, és a betegség nem mindegyik formája ellen hatékony, továbbá a parazita kezd ellenállóvá válni vele szemben. Mivel az álomkórral fertőzött emberek általában a vidéki szegények közül kerülnek ki, a gyógyszer-gyártóknak nem érdeke új gyógyszereket fejleszteni, ezért a betegség előkelő helyet foglal el a WHO úgynevezett elhanyagolt betegségeinek listáján.
A brit Nature folyóiratban közzétett tanulmány a skóciai Dundee Egyetem Trópusi Betegségek Elleni Gyógyszerfejlesztési Intézetének vezetésével készült, de közreműködtek benne a York Egyetem és a torontói Strukturális Genom Konzorcium kutatói is.