Nem érdemlem meg, hogy egyek

Az evési zavarok hátterében pszichés zavarok, érzelmi problémák és tudat alatti szorongások állnak. A beteg kompenzál, elnyomja érzelmeit, kétségbeesetten keresi a sikerélményt, de örökké elégedetlen. A túlzásba vitt diétázás és a rosszkedv elleni túlevés veszélyes, akár halálos kimenetelű betegséggé is válhat. 

Az evési zavarok hátterében gyakran olyan pszichológiai okok húzódnak, melyeket nem könnyű magadban felismerni. A túlzásba vitt diétázás ugyanúgy evési zavarnak számít, mint a kóros túlevés, de akár anorexiáról, akár bulimiáról beszélünk: az evési zavar nem maga a betegség, csak tünete valamely mélyen húzódó pszichés problémának.

Mindig van honnan fogyni?

Az Anorexia Nervosa gyakorlatilag állandó, túlzásba vitt diéta, mely folyamatos és jelentős súlyveszteséggel jár. Az anorexiások kövérnek látják magukat, teljesen függetlenül attól, hogy milyen formában vannak. Érzéki csalódások sora motiválja őket arra, hogy újabb és újabb diétába fogjanak: úgy látják, el vannak hízva, akkor is, amikor valójában már kórósan soványak. Az anorexiára hajlamos emberek örökké a tökéletességre törekszenek. Saját maguk állítanak túl magas elvárásokat önmaguk elé, és folyamatosan úgy érzik, bizonyítaniuk kell.

Életükben az evés, illetve testsúlyuk felügyelete az egyetlen olyan terület, ahol a kezükben érzik az irányítást. Vagyis mivel nem képesek befolyásolni azt, ami körülöttük történik, cserébe legalább a saját súlyukat kontrollálják. Örök céljuk a soványság, és, hogy sikeresnek, vagy kudarcot vallottnak érzik magukat, csakis attól függ, mit mutat a mérleg reggelente: képesek voltak-e fogyni. Mivel általában nagyon alacsony az önbecsülésük, van, hogy egyenesen úgy érzik, "nem érdemlik meg", hogy egyenek. Az anorexiások maguk és mások előtt is tagadják a betegséget, mint ahogy tagadják magát az éhségérzetet is. A terápia számukra azt jelenti, evésre akarják kényszeríteni őket, ezért általában visszautasítják a segítséget. Az anorexia akár halálos kimenetelű is lehet, de megfelelő terápiával gyógyítható.

Habzsolás és megtisztulás: bulimia

A bulimiát habzsolás és "megtisztulás" állandó körforgása jellemzi. A beteg többet eszik, mint amennyire szüksége lenne, majd utólag minden kalóriától megpróbál megszabadulni, aztán az egész kezdődik elölről. A habzsolás minden betegnél mást jelent, van akinél 1000 vagy akár 10000 kalória bevitele, van akinél egyetlen süti elfogyasztása is falásnak számít. A megtisztulás folyamata általában hánytatással zajlik, de lehet túlzott edzés, böjtölés, vagy fogyókúrás tabletták állandó szedése is.

A bulimiára hajlamos emberek általában nagyon bizonytalanok. A külvilág elismerésére áhítoznak, megtesznek bármit, amivel másokat elégedetté tehetnek, miközben saját érzéseiket elnyomják magukban. Számukra az étel az egyetlen örömforrás. A bulimiások az anorexiás betegekkel ellentétben általában tisztában vannak vele, hogy betegek, ezért nagyobb számban kérnek segítséget önszántukból.

Nézd meg a kényszeres evésről szóló műsort a LifeNetwork műsorán!

Kényszeres evés

Az evési kényszer rendszeresen, hatalmas mennyiségű étel rövid idő alatt történő elfogyasztását jelenti. A beteg gyakorlatilag addig eszik, amíg rosszul nem lesz. Sokban hasonlít a bulimiára, kivéve, hogy egy-egy evési roham után a betegek nem folyamodnak a megtisztulás módszereihez (nincs hánytatás, koplalás, stb.). Általában teljesen tehetetlennek érzik magukat a falási roham közben, utólag pedig szégyen és bűntudat keríti őket hatalmába.

Az evési kényszeres betegek nem tanulták meg, hogyan birkózzanak meg a mindennapi élet stresszhatásaival, és gyakran arra használják az evést, hogy abba meneküljenek problémáik elől. Mint minden evési zavar, az evéskényszer is komoly betegség, de megfelelő kezeléssel ettől is meg lehet szabadulni, pszichológus vagy pszichiáter segítségével. Amíg viszont a háttérben húzódó érzelmi okok nincsenek a helyükre téve, a gyógyulásra sincs remény.

Elnyomott érzelmeink és az anorexiás szépségideál

A testsúllyal és alakkal kapcsolatos szorongások fontos szerepet játszanak az evési zavarok kialakulásában, ahogy a társadalmi, esetenként a családi nyomás is. A külsővel való elégedetlenség, az elutasítástól való rettegés, a megfelelési kényszer, vagy a mindennapos stressz, amellyel a beteg nem képes szembenézni, mind olyan tényezők, melyek akár evési rendellenességben is megnyilvánulhatnak. A legtöbben elnyomják magukban érzelmeiket és félelmeiket, ettől szorongani kezdenek és az evésből származó örömérzettel, vagy éppen a karcsúságra való törekvéssel próbálnak meg kompenzálni. Az egyik legerősebb kiváltó ok mégis a társadalmi, illetve kulturális nyomás.

A lányok már nagyon fiatal korban megkapják az üzenetet a magazinokból: a boldog és sikeres nő szép és karcsú. A címlapokon pózoló modellek jelentik a szépségideált, mely az egyébként átlagos, egészséges testfelépítésű nőkben (de egyre több férfiban is) komplexusokat szül. Érdekes belegondolni abba, hogy mivel az átlagos modellek nagyjából 20%-al soványabbak, mint egy egészséges, átlagos nő, tulajdonképpen a legtöbb divatmodell anorexiásnak tekinthető.

Forrás: iStockphoto

A betegségek hátterében ritkán, de állhat fiziológiás ok is, mint például a bulimia esetében a túl alacsony szerotonin-szint, melyet gyógyszeres kezeléssel szoktak helyreállítani. Pszichiátriai betegségek, illetve régi pszichés sérülések is állhatnak a rendszeres, kórós túlevés és túlsúlyosság hátterében. Ilyen például a szexualitástól való félelem is, mely a bulimiás betegek nagyjából 30%-át érinti. Akit gyermekkorában szexuálisan bántalmaztak, annak a karcsúság nem vonzó állapot, sőt minél inkább szeretné elkerülni.

Ezeknek a nőknek a nagy része azért eszik többet, mert nem szeretne a férfiak számára vonzó lenni, hogy így megússza azokat a félelmeket, melyeket a szexuális érintkezés gondolata ébreszt benne. A kudarctól vagy elutasítástól való túlzott félelem is kiválthat evési zavarokat. Mivel ezek a háttérben húzódó pszichológiai okok tudat alattiak, nem könnyű magadban felismerni őket, csak terápia segítségével hozhatók a felszínre.

Az evési zavarok 90%-ban gyógyítható betegségek. A kezelés esetenként gyógyszerekkel és pszichiátriai terápiával történik, a gyógyuláshoz vezető úton viszont nem csak az orvos, de csoportterápia és a beteg családja is nagyon fontos szerepet játszik. Az öngyógyítás módszere is hatásos lehet enyhébb esetekben - ha felismered, hogy gond van az evési szokásaiddal -, a pozitív gondolkodás, az önbizalom tudatos építése és önmagad maradéktalan, külső-belső elfogadása kulcsfontosságú.

Mikortól számít betegségnek?

A diétázás önmagában még nem kóros, csak akkor, ha túlzásba viszik. Évente kétszer még egészséges is lehet, ha pár napig böjtölsz, tisztítókúrákat, gyümölcsnapokat tartasz. Ha le akarod adni a téli hónapok alatt felszedett felesleges kilókat a nyári bikiniszezon közeledtével, az még mindig nem beteges. Ahogy az sem, ha egészséged érdekében szeretnél a túlsúlyodtól megszabadulni. Hogy a diétázás (vagy inkább koplalás) betegséggé válik-e, az leginkább a saját hozzáállásodon múlik.
Mi a különbség az egészséges diétázó, és az anorexiás beteg között?
- Az egészséges ember egészsége fenntartása céljából diétázik, illetve azért, hogy jól nézzen ki. Az anorexiás beteg azért, hogy boldog legyen.
- Az egészséges ember önbizalma nem csak külsőjéből fakad, míg az anorexiás betegé csak és kizárólag testsúlyától függ.
- A normális diétázó úgy igyekszik veszíteni a súlyából, hogy közben nem kockáztatja az egészségét. Az evési zavaros betegeket kizárólag a fogyás érdekli, ezért annak érdekében hajlandóak bármilyen, akár egészségkárosító módszereket is alkalmazni (hánytatás, hashajtók, stb)