A várható életkilátások jelenlegi rekorderei, a japánok számíthatnak arra, hogy a 2007-ben született gyermekeik előreláthatólag 107 évig élnek. Az ugyanebben az évben napvilágot látott angol gyerekek legalább 103 esztendeig örülhetnek az életnek - állítja a dán Kaare Christensen és kutatócsoportja a Lancetben publikált tanulmányukban.
A kilátások szerint ugyanis nemcsak hosszú öregkorban reménykedhetünk a jövőben, hanem nagy eséllyel az akkori aggastyánok jobban mozognak és könnyebben el is látják magukat, mint a maiak. Bár várhatóan több krónikus betegségük lesz, - szív- és érrendszeri bajok, rosszindulatú daganatok -, de a korszerű diagnosztika segítségével korábban fény derül rájuk, és a kezelési módok is sokat fejlődnek.
A jelenség azzal is jár, hogy az országok népességének összetétele fokozatosan az idősek irányába tolódik el, és egyre nehezebb lesz tartani a szociális, jóléti állam elvárt szolgáltatási szintjét. A korosodó emberek mind tovább dolgoznak, a nyugdíjkorhatár egyre későbbre tolódik.
A dán kutatók számításai szerint az átlagember aktív életében ugyanannyi órát tölt munkával, mint most, de a munka időtartama több évre oszlik majd szét. "A huszadik század a jövedelem újrafelosztásának időszaka volt, a huszonegyedik század a munka újrafelosztásáé lesz" - írják. "Az egyén így több figyelmet szentelhet munkája mellett a tanulásnak, a szórakozásnak és a gyermeknevelésnek is."
Az életkilátásoknak az a növekedése, ami az utolsó másfél évszázadban bekövetkezett, az emberiség történetében páratlan jelenség. Valószínű azonban, hogy a jelenlegi ütem nem folytatódhat sokáig. Noha egyes genetikusok számításai szerint az emberek 130-140 esztendeig is élhetnének, 110 évnél idősebb ember nagyon kevés él pillanatnyilag a Földön.