A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMagyarország
20:05VízilabdaMagyarország-Kanada
HUNMagyarország
21:00KézilabdaArgentína-Magyarország
NyílNyíl

E.coli - a télből a nyárba utazó turisták réme

Vágólapra másolva!
A téli szezonban sokan választanak nyaralásukhoz meleg égövi desztinációkat. Az Európán túl célpontok azonban számos veszélyt tartogathatnak az érzékeny gyomrúak számára. A leggyakrabban problémát okozó mikroorganizmus az E.coli baktérium, ami erős hasgörcsöket, hasmenést, hányást okozhat, és akár a teljes nyaralás idejére is ágyba kényszeríthet. 
Vágólapra másolva!

Egyiptomban, Marokkóban, Jordániában, Törökországban, Szíriában - és még sorolhatnánk a távoli országokat - az általunk megszokottól eltérő baktériumflórával találkozhatunk. Elég ehhez egy kézfogás, valamilyen utcán vásárolt étel, egy finom gyümölcs. Utóbbi néha megmosva is veszélyes lehet, ha az ivóvíz minősége nem megfelelő az európai ember számára. Ilyen helyeken a turista akár pár jégkockától is ágynak dőlhet, és a bűnös igen gyakran az Escherichia coli baktérium, röviden csak E.coli.


Barát vagy ellenség?

A kólibaktériumként is emlegetett mikroorganizmus természetes módon éppúgy jelen van a bélflóránkban, mint a melegvérű állatokéban, segítve a K-vitamin képződést és megakadályozva ott kórokozó baktériumok elszaporodását.

Ugyanakkor bizonyos törzsei igen súlyos hasmenést, húgyúti fertőzéseket vagy akár agyhártyagyulladást is okozhatnak. Nem véletlen, hogy éppen az E. coli-t használják a vízügyi szakemberek ún. indikátor molekulaként. Ha jelen van az ivóvízben, az - elsősorban széklettel történt - szennyeződésre utal.

Az E.coli egyébként a kutatóorvosok nagy kedvence, hiszen széles körben elterjedt és könnyen hozzáférhető, így sokan vizsgálják. Az orvosi folyóiratok legismertebb katalógusa, az 1950-ig visszanyúló Medline közel 300,000 tudományos cikket dob ki, amely a kólibaktériummal foglalkozik. A HIV-re csak 200,000-et, és a szintén ismertebb Salmonella a maga 66 ezer találatával igencsak szégyenkezhet.


A bacik személyi száma

De hogy lehet az, hogy egy baktérium alapvetően nem okoz betegséget, bizonyos esetekben mégis súlyos következményekkel jár az elszaporodása? A baktériumokat nem kórokozó - szakszóval apatogén - és kórokozó - patogén - csoportba sorolják. Az előbbien találhatóak olyanok is, amelyek kifejezetten kedvező tevékenységet fejtenek ki az emberek számára, lásd Bifidus essensis.

Másképp osztályozva a kórokozókat, léteznek ún. obligát patogén bacilusok, melyek egy megfelelően gyenge immunállapotú embert kíméletlenül megbetegítenek, illetve vannak ún. fakultatív patogének, amelyek csak bizonyos speciális körülmények közt okozhatnak betegséget. Utóbbi csoportba tartozik az Escherichia coli is.

A baktérium mindezeken túl van "személyi száma" is, pl. O:157H:7. Ugyanolyan jellemzőjük ez a baciknak, mint pl. az influenzavírusnak a H1N1. Az E. coli esetében a számoknak kulcsfontossága van: ezek határozzák meg, hogy az adott típus megbetegít-e minket, vagy sem. Az O:157H:7 által okozott betegséget például szokták hamburger-betegségnek is hívni, mert 1982-ben, amikor először leírták a fertőzést, szennyezett hamburgerekkel terjedt a kór.


A jég hátán is megél

Nemrégiben brit és amerikai kutatók kimutatták, hogy az ételmérgezést okozó Escherichia coli baktériumok másféle géneket hordoznak, mint a laboratóriumi törzsek. Ezek a gének teszik lehetővé, hogy a baktériumok túléljék a modern élelmiszeripar eljárásait vagy olyan táplálékforrásokat hasznosítsanak, amelyekre laboratóriumi társaik nem képesek.

Dr. Karin Heurlier és munkatársai a Nottinghami és Birminghami Egyetemről, valamint a kaliforniai Biolog Inc. cég kutatói a betegséget okozó kólibaktérium törzsek növekedési jellemzőit vizsgálták. Azt találták, hogy a patogén törzsek túlélik a modern élelmiszeripari eljárások egy részét is, mivel megtalálhatók a kész salátákban, a füstölt felvágottakban (pl. szalámikban), a tejtermékekben és a gyümölcslevekben is. Ezek a kórokozók nehezebben elpusztíthatók antimkrobiális szerekkel, továbbá a nem patogén fajtáknál jobb az oxigénhiány- és savasságtűrő képességük is.


Hascsikarástól a kiszáradásig

Hogy a kóli fertőzés milyen mértékben jelentkezik a szervezetben, az nagyban függ az egyén általános állapotától. Így fordulhat elő, hogy amikor egy turistacsoporton végigsöpör a fertőzési hullám van, aki csak erős hasgörcsökről panaszkodik, míg mások megküzdenek a hányással és hasmenéssel is. Akinek az emésztőtraktusa eleve gyengébben működik,olyan komoly tüneteket is produkálhat, melyek kiszáradással fenyegetnek.

Az is megfigyelhető, hogy aki átesett már kóli fertőzésen, az egy esetleges következő infekció esetén némileg enyhébb tünetekre számíthat, mert a már ismert kórokozó baktériumok semlegesítése egyre könnyebb feladat a szervezet számára. Ez a magyarázata annak, hogy a helybelieket nem vagy csak szélsőséges esetekben betegíti meg a számunkra veszélyes E.coli.

A fertőzés megelőzhető, ha az egzotikus nyaralások során bélfertőtlenítő tablettát szedünk. Persze létezik egy ősibb módszer is, sokan esküsznek az alkohol dezinficiáló hatására - vagyis elég napi 2-3 pohár tömény ital, hogy megússzuk a kólit.


Ökoüzemanyag az E.coli segítségével

A Massachusetsi Műszaki Egyetem géntechnológiai pályázatán tavaly az energia kategóriában a kanadai Alberta Egyetem kutatócsapata E.coli baktériumok üzemanyaggá történő átalakításával szerezte meg az első helyet.
A csapat a butanolt (mely az etanolt egyszer majd képes lesz helyettesíteni a bio-üzemanyagok terén) próbált létrehozni E. coli segítségével, annak egy kevéssé veszélyes változatával. "Már létezik butanoltermelő baktérium, de nagyon alacsony hatásfokú és nagyon nehéz vele dolgozni" - mondta Justin Pahara, a csapat vezetője. "A projektünk alapötlete, hogy a rendszert átvéve olyan, jól ismert és sokat tanulmányozott baktériumba ültetjük a megfelelő génszakaszt, amivel nagyon egyszerűen lehet dolgozni. Sokkal könnyebben módosíthatjuk a baktériumot" - mondta.

"A génmódosított baktériumra eső napfény a szén-dioxidot a baktériumban üzemanyaggá alakítja" - magyarázta elképzeléseik lényegét Pahara. A butanol a gázolajnál kevésbé szennyez, és olcsóbb az etanolnál, aminek előállításához manapság ültetvényekre, például kukoricára vagy árpára van szükség. " Egyszóval: átkozottul jó a környezetnek!" - mondta Pahara, bár precízebb lett volna, ha jövő időt használ, mert díj ide vagy oda, elképzelésük még a verseny idején is csak papíron létezett.
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!