A kutatás során a különböző diétás rostok, illetve az emésztés szempontjából fontos probiotikus baktériumok (laktobacillus és bifidobaktérium) együttes hatását vizsgálták a colitis ulcerosa és a vastagbélrák szempontjából.
A tudósok többféle rostot vizsgáltak, többek között az áfonyahéjat, a rozskorpát, a zabkorpát önmagában, illetve kombinálva probiotikus baktériumokkal.
"A probiotikus baktériumok védőhatást gyakorolnak a májra, mely kedvezően befolyásolja a bél gyulladásos folyamatait" - magyarázza Asa Hakansson, az Alkalmazott Tápszerek és Élelmiszerkémiai Osztály munkatársa. - "Az áfonya viszont polifenolokat tartalmaz, melynek mikrobaellenes és antioxidáns hatása van."
A kettő kombinációja csökkentette a gyulladáskeltő baktériumok számát, és elősegítette az emésztéshez fontos laktobacillusok terjedését. Ehhez hozzájárul, hogy a rostok bontása következtében a bélsejtek, felszívódás után pedig az egész szervezet bőséges energiaforráshoz jut. A felszívódást szintén kedvezően befolyásolják a probiotikus baktériumok.
A rozs és az áfonya a vastagbélből szívódik fel, mely a gyulladásos bélbetegségek leggyakoribb helye. Ezzel szemben a zab már a vékonybélben emésztődik, tehát lokális gyulladás- és daganatgátló hatását nem képes a távolabbi bélszakaszon kifejteni.