A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6
Vágólapra másolva!
2005. november 8-án, gróf Teleki József halálának 150. évfordulóján Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitja meg az MTA első elnökéről, egyben könyvtárának alapítójáról szóló kiállítást.
Vágólapra másolva!

A könyvtáralapító Teleki

A haza minden polgára számárahttp://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Agam&url=/eletestudomany/archiv/2001/0113/konyvtar/konyvtar.htmlAz Élet és tudomány a könyvtár történetéről175 éves az Akadémiai Könyvtárhttp://www.matud.iif.hu/01jun/muranyi.htmlMurányi Lajos cikke a Magyar Tudományban

Gróf Teleki József könyvtári alapítólevelét az országgyűlés jegyzőkönyveiben is megörökítették: "Tekintetes Karok és Rendek! Hogy a nemzeti nyelv előmozdítására és ezáltal a tudományok művelésére szervezendő Tudós Társaság a maga feladatának rábízottakban óhajtott eredménnyel meg bírjon felelni, számos irodalmi segédeszközzel, elsősorban pedig nagyobb könyvgyűjteményekkel látandó el... Ennélfogva alulírott és érdekelt feleim főképpen ettől a szemponttól, de egyszersmind közjó előmozdításának vágyától indíttatva és a haza iránti legédesebb szeretettől lelkesítve, a mi jelentős könyvtárunkat... a nevezett Társaságnak és a haza összes polgárainak használatára szentelni és felajánlani határoztuk."

Teleki József (1790-1855)
Teleki József (1790-1855)
ToldyFerencnekToldySzéchenyi István, Vörösmarty Mihály, Bajza János, Eötvös József, Jósika MiklósVörösmartyGondolatok a könyvtárban

Az országgyűlés egyébként külön törvényt alkotott a könyvtár megalapításáról - ez is bizonyítja, milyen nagy horderejű eseményről van szó. Az Akadémia keretében létesített nyilvános tudományos könyvtár a kontinensen is különlegességnek számított, mivel a külföldi akadémiák kisebb, főként folyóiratokból álló, zárt könyvtárakat alapítottak. A gyűjtemény lassan, és sok akadály leküzdése során izmosodott meg. Míg Magyarországon a könyvtermést a kötelespéldány-rendszerrel igyekeztek beszerezni, addig a külföldi szakirodalmak hazánkba jutását az ottani tudós társaságokkal kötött szerződések segítették elő (a rendszer 1833-tól máig megszakítás nélkül működik). A magánadományokról sem szabad megfeledkezni, a sok, eltérő forrás azonban nem segítette egy egységes profilú könyvtár kialakulását.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!