Kötelék a határon túli magyar kutatásokhoz

A határon túli magyar kutatók és kutatások támogatásáról kérdeztük Berényi Dénes akadémikust, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK) elnökét.

Megérezte a magyar tudomány az utóbbi évtizedekben kibontakozó kapcsolatfelvételt? Milyen hozadéka van ennek a folyamatnak?
- Természetesen. Általában mindig a történelmet szoktam felhozni példaként. Ismeretes, hogy a magyar történelem egy jó része a mai határokon kívül "zajlott". Csak egy példát említek: az erdélyi kutatók rendszeresen említették, hogy szükségük lenne támogatásra az ún. királyi könyvek feldolgozására. Nem értettem a kérést. Mit keresnének a "királyi" könyvek Erdélyben, ahol nem is voltak magyar királyok? - gondoltam magamban. Kiderült azonban, hogy az erdélyi fejedelmek folytatták a középkori magyar királyok hagyományát, a királyi könyvek írását az adott uralkodó a legfontosabb törvénykezéseket, rendeleteket, birtokadományokat jegyeztette le. Ezeknek az Erdélyi királyi könyveknek a feldolgozása már szerencsére zajlik. De ugyanígy említhetném a tárgyi emlékeket, a különböző épületeket, várakat, vagy az ásatásokat. Példaként lehet említeni azt a Szent István korbeli várat, melyet mostanában Gyulafehérvár mellett tárnak fel. Az is a magyar tudomány előnyére válik, hogy a határon túli tudomány nagy egyéniségei - hogy csak Benkő Samu, Jakó Zsigmond történészeket említsem - szervesebben kapcsolódnak a hazai tudományos élethez.

Ön a Magyar Tudomány 2005. szeptemberi számában írt cikkében azt hangsúlyozta, hogy a határon túli kutatók támogatása nem etnikai, hanem tudományos-kulturális célzatú.
- Azt hiszem, ez már a korábban elhangzottak alapján is jól látszik. Még egy dolgot azonban hangsúlyoznom kell: a pályázatok célja az is, hogy a határon túli kutatók támogatása egyfajta katalizátora legyen a két ország közti tudományos együttműködésnek. Ezt mutatja az is, hogy igyekszünk a projektszerű pályázatokat előnyben részesíteni, tehát az olyan kutatási terveket, melynek finanszírozásába más ország is bekapcsolódik. Ezért örülünk, ha egy kutató úgy érkezik hozzánk, hogy az itt végzett kutatásai részét képezik egy nagyobb - szlovák, román stb. - kutatási programnak. Az ilyen támogatások mindenképpen erősíteni tudják az országok közötti tudományos kapcsolatokat.

Berényi Dénes atomfizikus az MTA Atommagkutató Intézet emeritus professora. Tudományos pályája az ötvenes években indult Debrecenben. Kezdetben radioaktív bomlásokkal foglalkozott, majd pályája második részében a dinamikus atomfizika kezdte érdekelni, azaz az atomi ütközések jelenségeit vizsgálta. Munkatársaival elsősorban az atomi ütközésekkor eltávozó röntgen-sugárzásokat, továbbá az elektronokat tanulmányozták, amelyek ma a felületvizsgálat alapjait képezik. Mind az atomi ütközések fizikájában, mind a felületvizsgálatban két különálló, de egymással szoros együttműködésben dolgozó tudományos iskolát hozott létre. A modern atomfizika és konkrétan a felületvizsgálat eredményeit számos területen lehet hasznosítani, például a katalizátorok esetében vagy a korróziós vizsgálatnál. Berényi Dénes 1985 óta az MTA rendes tagja, 1990-től 1993-ig az Akadémia alelnöki tisztét is betöltötte.