Mindenki megtalálja a maga József Attiláját

2005-ben ünnepelte a magyar kultúra József Attila születésének 100. évfordulóját. A magyar irodalomtudomány több mint egy éven keresztül kiemelten foglalkozott a költő munkásságával. Az emlékév fontosabb eseményeiről, vitáiról, tudományos hozadékáról beszélgetett a Mindentudás Egyeteme (ME) Klubjában 2006. május 26-án három ismert irodalomtörténész: Tverdota György, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a József Attila Társaság (JAT) elnöke, Bókay Antal egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a JAT vezetőségi tagja, és Veres András, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője, a JAT társelnöke.

A posztmodern problémával kapcsolatosan Veres András elmondta: tény, hogy ebből az irányból felmerült József Attila radikális újraértékelésének igénye, azonban ez nem arra irányult, hogy "süllyesztőbe dobják" őt - sőt, igyekeznek megmenteni, átértelmezni a róla alkotott képet. A jelenség számos vitát váltott ki az irodalomtudományban: az elmúlt év legjelentősebb véleménycseréjének anyaga - melyre a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor tavaly - idén februárban könyv alakban is megjelent, "Mint gondolatjel, vízszintes a tested - tanulmányok József Attiláról" címmel.

Bókay Antal

Bókay Antal

- Az is elképesztő, hogy a magaskultúrában és a populáris kultúrában egyaránt előkelő helye van - fűzte hozzá Tverdota György. - Természetesen ez azt is jelenti, hogy eltérő József Attila-képek élnek egymás mellett, de nagyon ritka, hogy egy költőhöz mindkét irányból így viszonyulnak.

A beszélgetés következő részében arra próbáltak magyarázatot találni az irodalomtörténészek, mi az oka József Attila ilyen széles körű szerethetőségének. Tverdota György a költő nyelvezetének közérthetőségét emelte ki, ami persze nem jelenti azt, hogy könnyen érthető is volna. Másik lehetséges kapaszkodóként a katarziselvűséget jelölte meg, ami magyarázatot adhat a József Attila-kultuszra: a tragikus élmény, amelyet közvetít számunkra, tisztító jellegű. Az irodalomtörténész elmondta, már korábban is igyekezték magyarázni a költő népszerűségét. Az 1980-as évet is József Attilának szentelték az irodalomtudományban, és ennek konklúziója az volt, hogy József Attila "szintetikus költő". - Én azt gondolom, ezt nagyon rosszul látták. Ti hogyan viszonyultok ehhez a kérdéshez?