Mit ér a kutató, ha magyar?

Nemzetközi összehasonlításban vizsgálták a magyar tudomány helyzetét a Magyar Tudományos Akadémia Kutatásszervezési Intézetében (MTA KSZI). 

Az ország gazdasági erejéhez képest jól teljesítünk

Gond, hogy a kutatási eredményekből nem lesz termék

Az adatok azonban mást is megmutatnak. Például azt, hogy az ezer kutatóra jutó szabadalmak száma Ausztriában nyolcszorosa, Belgiumban hatszorosa a hazai teljesítménynek. Ez pedig sokkal jobban működő K+F és innovációs rendszerre utal, mint amilyennel mi rendelkezünk. A cikkben bemutatott, tudománymetriai módszerekkel mért jó egyéni és intézményi tudományos teljesítmény Magyarországon (és másutt is) fontos része és feltétele az innovációnak. A szabadalmak száma azonban legalább annyira függ a vállalkozói szektor technológiai színvonalától és az ott foglalkoztatott humán erőforrás minőségétől, a tulajdonosi és egyéb viszonyoktól, a szabályozástól, mint az akadémiai és egyetemi kutatók tudományos teljesítményétől - vélik az MTA KSZI kutatói.

Az innovációs rendszert kell javítani

A tanulmány konklúziója szerint a legfontoasbb, hogy az innovációs rendszer szereplői között létrejöjjön a minél hatékonyabb együttműködés, hogy a és gyakran idézett kutatói elit eredményei technológiai teljesítményekben is megjelenhessenek. "A ma uralkodó nézetek szerint a gazdaság és a tudomány együttes fejlődésére (co-evolution) van szükség, mert ez erősíti leginkább az egyes szereplőket és az innovációs rendszer egészét is. Ellenkező esetben (ha megmarad a szakadék a szektorok és a szereplők között), sokkal gyengébb lesz az együttes teljesítmény, és idővel a tudomány saját teljesítménye is, mint az egymást erősítő fejlődéssel."

A tanulmány teljes szövege elolvasható az MTA honlapján.