Bújtatott légierő Trianon után

Habár a szövetségesek mindent megtettek azért, hogy Magyarországnak Trianon után ne lehessen katonai légiereje, hazánk különféle praktikákkal mégis rendelkezett légierővel.

Magyar gépek már az első világháborúban is részt vettek

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés súlyos földrajzi, demográfiai és gazdasági következményekkel járt. Habár a magyar uralkodó elit "papíron" elfogadta a békediktátumot, közvetlenül Trianon után a többség fejében ott lappangott a revízió gondolata, sokan az aláírás pillanatától kezdve azt hirdették, hogy jóvá kell tenni az országgal szemben elkövetett igazságtalanságot. Mivel békés revízióra nem volt remény, ezért a döntéshozók minden olyan lehetőséget megragadtak, amely a szerződés megkerülésével hozzájárult a hazai katonaság megerősödéséhez. Ezekből az erőfeszítésekből nem maradhatott ki a Magyar Légierő sem, már csak azért sem, mert egyre világosabbá vált, hogy a jövő háborúiban egyre nagyobb szerepet kapnak a repülőgépek.

A párizsi békediktátum kijátszása

A Hadügyminisztérium légügyi osztálya már 1919. szeptember 28-án javaslatot dolgozott ki a várható békeszerződés kijátszására. A szövetséges hatalmak kötelezték a hazai haderő felszámolását, ezért a légyügyi osztály javaslatot tett arra, hogy a leszerelt katonai légierő a polgári légi forgalomban tevékenykedjen tovább. A Kereskedelemügyi Minisztériumban létrejött egy felügyeleti szerv, melynek feladata annak biztosítása volt, hogy a Magyarország területén lévő légiforgalmi vállalatok személyzete, anyaga és ipari háttere szükség esetén bármikor katonai szolgálatba állítható legyen.

A javaslatcsomagnak megfelelően 1920. február 11-én létrejött a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MEFORT), amely polgári jelleggel palástolva akarta láthatatlanná tenni a fenntartandónak nyilvánított repülőcsoportot. A cégnek két, összesen 25 gépből álló repülőszázad személyzetét kellett alkalmazni.

Azonban a magyar hadi tevékenységet feltérképezni hivatott Légügyi Ellenőrző Bizottság rájött a MAEFORT rejtett tevékenységére, emiatt a repülő társaságot 1921-ben felszámolták, "sok repülőgépet, motort, légcsavart, sőt a repülőgépgyár szerszámgépeiből is nagy mennyiséget semmisítettek meg" (Pálos Géza). Ám a bizottság nem derítette fel a Kereskedelmi Minisztérium szervezett katonai feladatát, így itt 1921-ben közel száz tapasztalt pilótából "légiforgalmi szakosztály alakult Petróczy István I. világháborús pilóta ezredes vezetésével". De tovább folyhatott a személyzet és a különböző anyagok gyűjtése is. A személyzetet ugyanis különböző más minisztériumok állományában tartották fenn, míg a műszaki anyagokat tanyákon, karámokban, pincékben bújtatták országszerte.

Szegeden 1922-ben rendszeres pilótaképzés indult, míg 1924-ben Szombathelyen megkezdte működését a Repülőgépvezető Iskola. A Légügyi Ellenőrző Bizottság 1922 tavaszán hazánkban befejezte tevékenységét, de a szövetségesek továbbra is felügyelték, hogy az ország betartja-e a békeszerződés minden pontját.