Bújtatott légierő Trianon után

Habár a szövetségesek mindent megtettek azért, hogy Magyarországnak Trianon után ne lehessen katonai légiereje, hazánk különféle praktikákkal mégis rendelkezett légierővel.

A gyakorlatilag legális katonai repülés ügyét hátráltatta, hogy Magyarországon repülési tilalmat rendeltek el, mely elvileg 1922 februárjáig tartott volna, de a határidőt meghosszabbították. 1924 áprilisától a légügyek felelős irányítója a honvédelmi miniszter lett, aki a formailag 20, gyakorlatilag 198 embert alkalmazó Légügyi Hivatal vezetője, mely egység továbbra is a Kereskedelemügyi Minisztérium leple alatt tevékenykedett.

Az olaszokhoz fordultunk

Bethlen István

Magyarország új szövetségeséhez, Olaszországhoz fordult. Bethlen 1928 áprilisában 300 millió pengős katonai kölcsönt és 400 repülőgépet kért Benito Mussolinitől. Ezzel párhuzamosan a kormányzat a hazai repülőgépgyártást is fel akarta pörgetni (ami a kormány azon törekvésének részét képezte, hogy a hazai ipari kapacitások egy részét hadi célokra hasznosítsa). Így jött létre hamarosan a Weiss Manfréd Művek részeként működő Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt., mely a szerződés szerint évente 50 géppel látta el a magyar kormányt (gyakorlatilag a légierőt).

A majdan nyíltan fellépő légierő személyi állományát is fokozatosan dúsították, miközben tiszteket is képeztek. A Légügyi Hivatal élére 1929 decemberében kinevezett Rákosi György vezérkari szolgálatot teljesítő ezredes erősen heterogén - olasz, magyar, angol és francia gépeket tartalmazó -, és korszerűtlen gépállományt vett át elődjétől. De a fejlesztés az erősen korlátozott körülmények ellenére a harmincas években is tovább folyt.

Louis Blériot

A magyar közéletet nem nagyon hatotta meg az a hír, amely 1903. december 17. után megrengette a világot: a brit Wright testvérek levegőbe emelkedtek saját építésű repülőgépükkel. Jobban felvillanyozta a magyarokat, amikor 1909-ben a francia Louis Blériot átrepülte a La Manche csatornát. A repülés iránti vágy és érdeklődés azonban akkor hágott a tetőfokára, amikor még ugyanabban az évben "Blériot Lajos" Budapesten is bemutatót tartott az ámuló magyar tömegek számára. A 200 ezer ember előtt tartott díszrepülés mérföldkőnek tekinthető a magyar avionatika fejlődésében.
A tehetősebb érdeklődők közül Kutassy Ágoston volt az első, aki egy francia gépet vásárolt, ő szerezte meg az első magyar pilóta jogosítványt is. Őt többen követték, például Csermely Károly. A nem sokkal korábban megalakult Magyar Aero Clubot 1910. október 17-én felvette tagjai közé a Nemzetközi Repülő Szövetség is, ami a szervezett repülőélet kezdetét jelentette Magyarországon. Említést kell tenni azokról a hazai mérnökökről és tudósokról, akik szintén sokat tettek a hazai és a nemzetközi repülésért: Asbóth Oszkár, Bánki Donát, Ceizler testvérek, Csizmadia Sándor, Dedek Egyed Ferenc, Es Lajos, Gráber Ernő.

A Magyar Légierő honlapjának írása alapján