A gyógyszergyártás műhelytitkai

A Mindentudás Egyeteme klubsorozatának legújabb eseményét november végén a Magyar Tudományos Akadémián tartották. Ahogy Szebik Imre, a beszélgetés moderátora bevezetőjében kiemelte: kevés olyan téma van, amely ennyire aktuális lenne mindannyiunk számára. Szó szerint a bőrünkön érezzük a gyógyszerkutató cégek fejlesztési eredményeinek hatását.

Szebik Imre

Szebik ImreNémeth GyörgyNémeth

Szombathelyi Zsolt egészítette ki a fentieket avval, hogy egy cég szakterülete mindig tudatos választás eredménye. Ehhez erős központi akarat szükséges a cégvezetés részéről, melynek előfeltétele az orvostársadalom kielégítetlen igénye. Természetesen mielőtt egy újabb terület meghódítására törnének, alapvető kutatások szükségesek, hogy felmérjék, hol tart ma a gyógyszerkutatás abban a témában. Milyen termékek vannak a piacon, milyen gyógyszerek fejlesztésével foglalkoznak más cégek és így tovább. Ez különösen fontos a gyógyszerkutatás távlatainak figyelembe vétele miatt: ha egy gyógyszert ma kezdünk el kutatni, az leghamarabb 10-12 év múlva kerülhet a patikákba. A paletta folyamatosan változik, például az utóbbi évtizedekben a fekélykutatás vagy a kardiovaszkuláris terület a kapható kiváló készítmények miatt jelentősen visszaesett. Ezzel szemben a központi idegrendszeri betegségek között még számos olyan van, melyre ma még nincsen gyógyszerünk (pl. az Alzheimer-kór vagy a stroke), a Richter ezért is foglalkozik ezzel a területtel. Természetesen jobban kell végezni a munkánkat, mint mások, csak így érhetünk el itt sikereket. És a megtérülést sem hagyhatjuk ki a szempontok közül. A cégek összefogása meglehetősen nehézkes az erőteljes versenyhelyzet miatt. Kapcsolódási pont mégis lehetséges: az Akadémia és az ipar kapcsolata ilyen lehet. Németh György csatlakozott kollégája álláspontjához, amikor kifejtette, hogy veszélyesnek tartja az akadémiai hálózat és az ipar közötti kapcsolatrendszer több oldalról történő kárhoztatását. Ez veszélyes lehet a kutatók egymás közötti viszonya szempontjából, a szellemi tőke szinergiáinak károsodása miatt, valamint a különbözőségek túlhangsúlyozása által. Nem szabad elfelejteni, hogy mind az akadémiai, mind az ipari kutatás elsősorban a társadalom számára hajt hasznot hozzáadott szellemi érték lévén.

Szebik Imre azzal búcsúzott vendégeitől és a résztvevő hallgatóságtól, hogy nem volt haszontalan a találkozás, hiszen a gyógyszergyártás olyan oldalairól tudtunk meg olyan részleteket, melyekről ritkábban esik szó a médiában vagy a hétköznapokban.

Fotók: Mayer András