Benkó Sándor

A jazz a 20. század zenekultúrájában

IX. Az első szabadtéri jazzfesztivál - New York

1938-ban jazztörténeti eseményre kerül sor a New York City-ben levő Redl sziget hatalmas stadionjában. 24 ezer ember váltja meg 50 centes belépőjegyét, hogy részt vehessen az első szabadtéri jazzfesztiválon, a swing karneválján. A közönségre rendkívül nagy hatást gyakorol a fesztivál sztárzenekara, Count Basie Big Bandje, amelynek ekkor már számtalan dala áll a slágerlisták élén. Az együttes 1936-ban alakult, de rá egy évre már mindenki ismerte nevét. A zenekar óriási hatást gyakorolt a jazz fejlődésére. Újszerű megközelítésmódjuk, pontos tempójuk, zenéjük pulzáló ritmusa mindenkit lenyűgözött.

39. ábra

40. ábra

1. Hol jó játszani a jazzt?

A jazz története az utcától az éttermeken, klubokon, tánctermeken keresztül vezetett a monumentális fesztiválokig, majd helyet kapott a legrangosabb klasszikus termekben, kongresszusi előadókban, zeneakadémiákon. Sok tízezren játsszák a műfajt, de ebben a kérdésben nincs közös vélemény. Annyira bensőséges a játék, annyira sokszínű a stílus, annyira más beállítottságú zenészek játsszák, valószínűleg mindenki egyéni habitusa szerint válaszol.
Ha engem kérdeznek, jazzt mindenhol jó játszani.
A kis klubok bensőséges hangulatát jól kiegészítik a nagy fesztiválok, tíz- és százezrek lelkesedése, az átütő siker. A jó akusztikájú klasszikus termek pedig megteremtik a lehetőségét a kifinomult, magas művészi színvonalú előadásnak, amit a közönség jelentős része nagyon szeret.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a jazz hagyományos formái mind az emberek kötetlen szórakoztatásáról szóltak. Evés, ivás és a tánc lényeges elemi voltak ennek a szórakozásnak.

1938. június 16-a, vasárnap jeles dátum a jazz történetében. Benny Goodman úgy döntött, hogy Big Band-jével koncertet ad a New York-i Carnegie Hall-ban. Merész volt a vállalkozás, mert itt még soha sem játszottak jazzt. Itt nem volt evés, ivás, tánc. Az eseményre minden jegy elkelt. A koncertre a javarészt klasszikus zenét játszó muzsikusokból és a műértőkből álló hallgatóság szmokingban és estélyi ruhában érkezett. A zenészek nagyon idegesek voltak és egyre csak az járt a fejükben - mit keresek én itt?! Harry James a koncert előtt azt mondta: "úgy érzem magam, mint egy prosti a templomban".

41. ábra

42. ábra

43. ábra

44. ábra

45. ábra

2. Kivel jó játszani a jazzt?

Az viszont biztos, hogy a hol kérdése mellett lényeges a kivel kérdése!
A jazz közös nyelv, amit játékosai az egész világon egyformán értelmeznek. Számtalan esetben játszanak olyanok egymással, akik életükben még nem is találkoztak.
A Benkó Dixieland Band szerencsésnek mondhatja magát, hiszen több mint hetven világsztárral dolgozhatott együtt műfajában. Feledhetetlen koncertek, lemezfelvételek voltak ezek. Mindig izzik ilyenkor a levegő, váratlan fordulatok színesítik a muzsikát, és nagy boldogság tölti el az ember szívét, ha a siker jelzi - sikerült!

Nagyon jó érzés, ha egy vendég trombitás érkezik. Remek lehetőség ez arra, hogy mindkét művész bemutassa tehetségét, bizonyítsák, hogy ők műfajuk legjobbjai. Szalóky Béla közreműködésével a klubban most egy ilyen játék következik, az Indiana!

3. Megszületik a scattelés!

Louis Armstrong 1925-ben készíti a híres Hot Five első lemezfelvételét. Zenetörténeti jelentőségű ez a stúdiómunka. A "Heebie Jeebies" című számot úgy tervezték, hogy a téma bemutatása után ének jön, majd Armstrong fúj egy improvizációt. Az ének közben azonban állítólag Armstrong elejtette a kottát. Trombitáját letéve próbálta a kottát felvenni, de a felvétel nem állhatott le, ezért zavarában a szöveges rész után - miután más szövege nem volt - értelmetlen szavak, hangok éneklésével töltötte ki az időt. Ma azt mondjuk: feltalálta a scattelést! Miután az éneket követően ugyancsak nem tudott rögtön trombitálni, egy sorból hiányzik a trombita játék.
Az első scat szóló, énekes rögtönzés tehát ekkor hangzott el.A scat azóta is a zenészek kedvenc előadási formája, kötetlen szórakozás, játék, nemcsak a hangokkal, hanem a szavakkal is.

46. ábra

47. ábra

4. A közönség és a jazz

Kötetlen örömködés, önfeledt szórakozás, mindent a sikerért, zenésztársaink sikeréért! Klubesténk végén elmondhatjuk, hogy a jazz átalakította az előadó és közönsége viszonyát is! A más műfajok esetében a szám végén elhangzó taps nálunk kevés! Az azt jelenti, hogy az egész zenekar játéka tetszett. De hogyan tetszettek az egyéni improvizációk? A jazzben ennek eldöntése minden esetben a szóló elhangzása után történik. Taps jelzi a tetszést a szólók után is és a szám végén is. Egyre forrósodik a hangulat, maga a közönség is az önfeledt szórakozás személyes résztvevője, a produkció alkotója lesz.
Köszönjük Önöknek ezt a jó hangulatú klubestet. Reméljük, szeretik a jazzt, kívánom, hogy még nagyon sok örömöt szerezzen Önöknek. Viszontlátásra!